Alkotmányba ütköző un. alapdíj

 

Az Alkotmánybíróság a 90-es évek folyamán több települési önkormányzat hulladék-szállítási díj rendeletét alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.

Legutóbb 2003. májusában Gyula város rendelete jutott erre a sorsra.

Idézet az indoklásból:

“Az önkormányzati rendelet 3.sz. melléklete a hulladék-szállítási díjtételeket nem kizárólag a

gyűjtőedényzet egyszeri kiürítési díja, ill. az elszállításra átvett hulladék tömege vagy térfogata alapján határozta meg, hanem un. rendelkezésre állási alapdíjat is meghatározott.

Mivel a vizsgált önkormányzati szabályozás a magasabb jogszabályi előírások kereteit túllépte, azokkal ellentétes szabályozást tartalmaz, sérti az Alkotmány 44/A § /2/ bekezdését is. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott szabályozást alkotmány-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette.”

(2003. évi 59. sz. Magyar Közlöny)

Egy korábbi példa – az úgyszintén üdülőhely jellegű – Szentendre város rendeletének megsemmisítése, ahol hátrányos megkülönböztetés érte az üdülőtulajdonosokat.

Idézet az alkotmánybírósági indoklásból:

“Az önkormányzati rendelet (Ör.) 1. sz. melléklete – azáltal, hogy az életkörülményeik, így lakóhelyük szerinti eltérő körbe tartozó személyekre vonatkozóan csupán csekély eltérést tartalmazó rendelkezést állapított meg, s nem alkotott az eltérő jellegű és rendeltetésű ingatlanok tulajdonosi csoportjait érintő, kellően differenciált szabályozást – nem tett eleget az Alkotmány 70/A §-ában megfogalmazott alkotmányos követelménynek és nem kellő körültekintéssel, nem az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével határozta meg a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 1.számú mellékletének 2. pontját alkotmány-ellenesnek minősítette és megsemmisítette.”

(1997. évi 58.sz. Magyar Közlöny)

A megsemmisítő alkotmánybírósági /AB/ határozatok indoklásaiban előforduló törvényhely hivatkozások:

  1. Alkotmány 44/A § /2/ A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
  2. Alkotmány 70/A /1/ A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi-, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai-, vagy más vélemény, nemzeti-, vagy társadalmi származás, vagyoni, születési-, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
  3. Alkotmány 70/A § /2/ Az embereknek az /1/ bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
  4. A polgári jog általános alapelve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének követelménye. (ABH. 1997., 860)
  5.  

  6. Polgári Törvénykönyv /Ptk./ 201. § /1/ A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.
  7. Ptk. 201. § /2/ Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.

  8. Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). 54/1998.XI.27. AB határozat.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal – feltehetően a fentiekből kiindulva – felülvizsgálta a D-i Balaton-parti és környéki önkormányzatok hulladék-szállítási rendeleteit és 37 esetben törvényességi észrevételt tett az un. alapdíjra vonatkozóan, melyet túlnyomó többségük elfogadott.

A DRV Rt., mint monopol helyzetben lévő mamutcég, 1993. óta 2 évenként – az utóbbi időben már évenként – kísérletezik az általa hol készenléti-, hol meg rendelkezésre állási-, legújabban pedig kéttényezős díjnak nevezett alapdíj bevezetésével.

E törekvésével minden alkalommal a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének (BFSZ) ellenállásába ütközött. A cég felügyeletét ellátó minisztérium – eddig minden ciklusban – elutasította az rt. alkotmányellenes előterjesztését.

A szóban forgó cég a 90-es évek folyamán mértéktelenül magasra feltornászta a víz-, és csatornadíjait. (Pl. a kaposvárinak a kétszeresére, a fővárosinak a háromszorosára). Elgondolkodtató, hogy a kaposvári leváláskor alulmaradva azt nyilatkozták: ők is vállalták volna a nyertes cég által megajánlott díjakat…

Álságos az a hivatkozásuk is, hogy a minisztérium állapítja meg a díjszabásukat, nem ők. Valójában nem megállapítja, hanem jóváhagyja (vagy nem hagyja jóvá) azt. Az alapdíj bevezetése pedig nem lenne egyéb, mint burkolt díjemelés.

Végezetül: A DRV Rt. és a Zöldfok Rt. arra hivatkozik, hogy más szolgáltatók is számláznak un. alapdíjat. Azok gyakorlata is egyértelműen alkotmányellenes, azok is törvénytelen haszonhoz jutnak!