Vízminőség- és természetvédelem

A Balatoni Partnerségi Program keretében ezzel a címmel rendezett - uniós támogatással - a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Közhasznú Társaság 3 napos felkészítést /tréninget/ a Fonyódi-, a Lengyeltóti- és a Marcali Kistérségből jelentkezett önkormányzatok és civil szervezetek részére. Helyszín a Balatonlellei Viktória Hotel volt.

A színvonalas előadások megtartására neves szakembereket kértek fel /dr. Cserny Tibor Magyar Állami Földtani Intézet, dr. Müller Róbert Zala megyei Múzeumok Igazgatósága, dr. Vörös Lajos Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, Petróczi Imre Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága, dr. Kutics Károly K+F Consulting Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft./.

1/ A Balaton Régió földtani környezete és a Balaton kialakulása.

A Balaton medencéjének kialakulásáról és a tó megjelenéséről számos elmélet látott napvilágot. Atekintetben, hogy hány ezer évvel ezelőttire teszik a Balaton keletkezését /10 és 200 ezer év között/, megoszlik a kutatók véleménye.

A jelenlegi vízszintet az 1863-ban átadott, majd többször bővített és felújított siófoki zsilippel mesterségesen szabályozzák. A természetes vízszínt mozgása az éghajlati tényezők függvényében 2-3 méteres volt. Az időleges felduzzasztások hatására fokozódott a feliszapolódás, azonban az utóbbi évtizedekben a Balaton teljes egészére vonatkozóan csökkenő tendenciát mutat. /Ez nem mondható el Balatonlelle felsőre az Irma pusztai halastavak vízének évenkénti leeresztése miatt./

A klíma változás következtében özönvíz szerű esőzések várhatók. Ezek káros hatásának megelőzése, ill. csökkentése érdekében a csapadékvíz elvezetés megoldásának fontosságára és az erdősítés fokozásának szükségességére hívták fel a figyelmet.

A tó a természetes elöregedés fázisába lépett.

2/ A Balaton környéke a történeti korokban.

A Balaton környékének régészeti irodalma óriási. A rendszeres anyaggyűjtés itt is Rómer Flóris személyéhez köthető, aki 1860-tól folyamatosan közölte az általa gyűjtött fontosabb leleteket. Somogy, Veszprém és Zala megyei feljegyzéseit 1999-ben adta ki az Országos Műemléki Felügyelőség.
Kifejezetten a Balaton környékének régészeti lelőhelyeiről és leleteiről az első és a maga nemében mindmáig egyedülálló “A Balaton környékének archeológiája” c. összefoglaló művet Kuzsinszky Bálint írta. E mű a Magyar Földrajzi Társaság Balatoni Bizottsága kiadásában “A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei” sorozatban jelent meg 1920-ban. A szerző ebben Siófoktól nyugat felé haladva helységenként járja körül a Balatont, feldolgozva az addig ismert régészeti leleteket.

A Nemzeti Autópálya Zrt. támogatásával az M7-es autópálya mintegy 70 km hosszúságú somogyi szakaszán közel 100 lelőhely felderítésére került sor. Nagy számban kerültek elő olyan emlékek, amelyek a régió középkori település-történetét rajzolják ki az Árpád kortól a török kor végéig.

A honfoglalást közvetlenül megelőző időszak kutatása szempontjából igen fontos a Kárpát medence ez idő szerint legnagyobb avar kori temetőjének kutatása Zamárdiban, ahol a várhatóan kb. 6 ezer sírból álló temetőből közel 2 400 sír feltárása történt meg.

Legújabb szenzációs lelet a 67-es út korrekciójához kapcsolódó feltáráson, Rád pusztán talált hun áldozati üst. A Kárpát medencében eddig az első ilyen lelet, amelyik hiteles régészeti feltáráson került elő.

3/ A Balaton ökológiai rendszere.

A tó sekélységéből adódóan a szél keltette hullámzás gyakran felkeveri annak üledékét, aminek következtében a víz átlátszósága gyakran és jelentős mértékben változik. A Balaton víze enyhén lúgos kémhatású /pH=8,5/, ettől érezzük olyan selymes tapintásúnak.

Az algák a vízben oldott ásványi anyagokból a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szerves anyagot állítanak elő. Ez a tóban termelődött szerves anyag képezi a vízi élet alapját. Ezzel szemben a tiszta víz kevesebb halat képes eltartani.

A 60-as, 70-es évekhez képest a horgászok száma több, mint 10-szeresére nőtt.

4/ A természetvédelem jelentősége a Balaton Régióban.

A Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 2005-ig a hatósági tevékenységen kívül alapvetően természet- és tájvédelmi feladatokat látott el. 2005. január elsejétől a hatósági feladatokat a környezet-védelmi-, természetvédelmi- és vízügyi felügyelőségek gyakorolják.

Természetvédelmi területek: Zirci Arborétum, Keszthelyi Kastély Park, Hévízi tó, Somogyvári Kupavár hegy.

Komplex élohelyek védelme: Nagybereki Fehérvíz, Látrányi puszta, Balatonfüredi Erdő, Tapolcafői láprét, stb.

Állatfajok, élohelyek monitorozása /elektronikus figyelő szolgálata/.

Fajvédelem, fajmegőrzés: denevérodvak, fészkelésre alkalmas partfalak, fészek magasítás, odú telepek, béka mentés, stb.

Természetvédelmi bemutató helyek: Tapolcai tavas barlang, Kápolna pusztai bivaly rezervátum /Kis Balaton/; ismeret terjesztés, oktatás, erdei iskola.

Állandó programok: április 22. Föld napja, május 9. Madarak és fák napja, május 24. Európai nemzeti parkok napja, szeptember 17. “Hagyomány őrzés és természetvédelem”, szeptember 24. A turizmus világnapja, nyílt túrák, családi délutánok.

Nagy projekt /hosszú távú tudományos tervezet/: Tapolcai tavas barlang, Tihanyi levendula ház, Csopaki odú ház és Téma park, Ordacsehi udvarház, Kis Balaton, Geo park.

A Natura 2000 hálózat kialakítása:

a/ A Különleges Madárvédelmi Területeket közvetlenül a tagországok határozzák meg .

b/ A Különleges Természet-megőrzési Területek kijelölése 3 lépcsőben történik:

1/ Faj- és élohely listák alapján a tagországok kötelesek a “Közösségi védelemre érdemes területek” nemzeti listáját összeállítani.

2/ A nemzeti listák alapján a tagországok hozzájárulásával az EU Bizottsága létrehozza a “Közösségi Jelentőségű Területek” listáját.

3/ A tagországok ennek alapján jelölik ki a “Különleges Természet-megőrzési Területek”-et.

Természeti értékeink: Magyarország természetes élohelyei, állat- és növény világa olyan gazdag és egyedülálló természeti értéket képvisel Európában, hogy hazánk területe egy új, önálló életföldrajzi régiót fog alkotni az EU-ban /Pannon Régió/.

Hibák és melléfogások a Balaton kezelésével kapcsolatban:

1/ Déli Vasút építése és ehhez kapcsolódó vízszínt csökkentés

2/ Parcellázás közvetlenül a parti területen

3/ Építkezés engedélyezése közvetlenül a parton

4/ Beton partvédelem

5/ Tömeg turizmus fejlesztése

6/ Káosz az intézményi rendszerben.

Kis Balaton. Nem az eredeti céljának megfelelően funkcionál és nem is annak megfelelően üzemeltetik.

Katus Lajos