Tiszújító és ünnepi közgyűlés a BFSz-nél

2004.12.10.
A Szövetségünk 2004. december 10-én
tiszújító és ünnepi közgyűlést tartott, amelyen első alkalommal
kiosztásra került "A Balaton Díszpolgára" kitüntető cím átadása,
amely kitüntetést öt szervezet, a
-Balaton Fejlesztési Tanács,  elnöke Dr. Kolber István, tárcanélküli miniszter, ogy. képv.,
-Balatoni Szövetség, elnöke Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere, ogy. képv.,
-Nők a Balatonáért Egyesület, elnöke Zákonyi Tünde,
-Balatoni Civil Szervezet Szövetsége, elnöke Szabó Tivadar
-Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége, elnöke Dr. Dobozy Dániel.
 
Kitüntetett személyek:
posztumusz: néhai Dr. Zákonyi Ferenc
Dr. Láng István akadémikus
Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság vezetője
Katus Lajos, a Balatonlellei Fürdőegyesület elnöke.
 
A kitüntetés azért különleges, mert egy részben kormányzati szerv, a Balaton Fejlesztési Tanács,
egy önkormányzati szervezet, a Balatoni Szövetség és három civil szervezet közösen alapította
és jelenleg a legrangosabb megtisztelő cím a balatoni régió területén.
 
A Balatonparti Fürdőegyesületek által alapított Balatonért-díjat kapott
Dr. Balázs Árpád, Siófok polgármestere
Dr. Gérusz Miklós, egyesületi elnök
Kacskovics Lajos, egyesületi elnök.
 
Valamennyi kitüntetés másolatát melélkelem a szerkesztőségnek, szabad felhasználás céljából.
 
A Balatonparti Szövetség megválasztott részben régi/új vezérkara:  Dr. Dobozy Dániel, elnök
                                                                                                 Basa István, főtitkár
                                                                                                 Katus Lajos alelnök (déli)
                                                                                                 Zsitnyányi István alelnök, (északi)
                                                                                                 Kiss Tamásné alelnök, (gazdasági)
 



Vízkivétel és párolgás a Balatonból

Az élet nélkülözhetetlen lételemét, a tiszta, egészséges ivóvizet a Balaton környéki településeken a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. biztosítja. Az üdülőkörnyék vízellátását társaságunk felszín alatti vizekből, illetve felszíni vízből - a Balatonból - kitermelt, majd tisztított vízből oldja meg. A Balatonból az ivóvízellátás mellett mezőgazdasági hasznosítás, valamint ipari vízhasználat céljából kerül sor vízkivételre, melyre a Vízügyi Igazgatóság adhat ki engedélyt. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség összesített adataiból kiderül, hogy éves szinten a teljes vízkivétel összesen mintegy 3,5 centimétert tesz ki, melyből a DRV Rt. megközelítőleg 2,4 centimétert használ fel az üdülőövezet megnövekedett igényeit is magában foglaló ellátás biztosítására. A számadatokból egyértelműen kitűnik, hogy ez a mennyiség töredéke a hiányzó víztömegnek, és igazából nehezen összehasonlítható a párolgás következtében a tóból távozó, éves szinten mintegy 90-100 centiméter magas vízoszloppal. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy társaságunk másik fő tevékenységi körének - a szennyvízelvezetésnek és -tisztításnak - köszönhetően évente mintegy ötmillió köbméter tisztított szennyvizet bocsátunk vissza a tóba, ami körülbelül 9 milliméternek felel meg. A számokat összesítve kiderül, hogy a társaságunk által okozott éves "hiány" így mindösszesen 15 milliméter. Ez a mennyiség egy forró, száraz nyári hétvégén elpárolog a tóból.
A vízkészletekkel történő gazdálkodás egyébként a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok feladatát képezi, ők határozzák meg az egyes vízbázisokból kivehető vízmennyiségeket. A teljes balatoni üdülőövezet lakosságának tisztán karsztvízből történő ellátása - rendelkezésre álló karsztvíz készletek szűkössége és egyéb hidrogeológiai összefüggések miatt - megoldhatatlan.

Pálfi Imre, DRV Rt. közműigazgató
(Napló)


Erdők pusztulhatnak ki a gyapjaspille miatt a Balaton-felvidéken
Amennyiben a Balaton-felvidéki erdőtulajdonosok nem tudják előteremteni a védekező permetezéshez szükséges milliókat, akkor több ezer hektár cser- és tölgyerdő kerülhet végveszélybe az ismét támadó gyapjaspille miatt. Az Észak-Amerikából Magyarországra kóborolt rovarok már a tavaly nagy pusztítást végeztek a Pécselyi-medencében, amikor mintegy 1400 hektáron rágták meg az erdőket, de a jelek szerint az idén még nagyobb károkra lehet számítani közölte az MTI-vel Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatóságának vezetője.

2004.03.31.
Vaspöri Ferenc elmondta: a Balaton-felvidéken és a déli Bakonyban hihetetlen mennyiségű gyapjaspille petecsomót találtak az utolsó bejárások alkalmával, és ez valódi környezeti katasztrófa bekövetkezését is jelentheti, ha nem tudják májusig elvégezni a szükséges védekezési munkálatokat. Összesen mintegy 31.400 hektárnyi tölgy- és csereerdő van veszélyeztetve, és a szakértők javaslata szerint 2.475 hektáron mindenképpen szükségszerű lenne elvégezni a védekezést, mert ellenkező esetben megtörténhet, hogy júniusban vagy júliusban elszáradt erdőkkel találkozhatnak majd a Balaton-felvidéken nyaraló vendégek.
- Kívánatos lenne nagyobb gondot fordítani a védekezésre a Zánkától Balatonfüredig terjedő erdővidéken, mert az ottani erdőkben a gyapjaspille mellett megjelentek a tölgy-búcsújáró pillék is, és az azokkal történő érintkezés kellemetlen hólyagos bőrkiütést is okozhat - tette hozzá az igazgatóság vezetője.
Vaspöri Ferenc elmondása szerint gyorsan kellene lépni az ügyben, mert ellenkező esetben a pilleszaporodásnak negatív hatása lehet a Balaton-felvidéki idegenforgalomra. A Balaton térségében az a veszély is fenyeget, hogy a táplálékot kereső hernyók megtámadják a gyümölcsösöket és a szőlőket is
Az erdészeti szolgálat vezetője közölte: valamilyen módon támogatni kellene a magánerdő-tulajdonosokat, mert egymaguk nem lesznek képesek megoldani a nagy kihívást jelentő védekezést, és éppen ezért jó lenne, ha a Balatonért felelős állami szervezetek is anyagilag támogatnák az akciót.
(MTI)


Ötletparádé a Balatonnál

2004.03.30.
Siófok - Fontos a csapadékvizek összegyűjtése és tisztítása, mert ezek évi 20-25 tonna foszfort hordanak a tóba. A paksi atomerőmű használt hűtővizével lehetne a leggyorsabban feltölteni a Balatont - minderről esett szó a Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett siófoki fórumon. Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnök: - A turizmus számára fontos a vízszint. Kiemelten fontos a mederkotrás, a strandok homokozása, a hínárírtás. A szárazulatok hasznosításához ötletparádé kell.
A déltengereknél minden szállónál, a Balatonnál azonban csak néhány helyen van uszoda. Basa István, a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségének főigazgatója: - Az ingatlantulajdonosok érdekeltek a Balaton kérdésben. A tudósoktól közérthető tanulmányt várunk a vízpótlással kapcsolatban, s a megállapításaikkal nem kívánunk vitába szállni. Jó volna kitekinteni a turizmus és a nyaralótulajdonosok szempontjára is, s ideje számolni a globális felmelegedéssel. Meg kellene vizsgálni azt a lehetőséget is, hogy a paksi atomerőmű kondenzátor-hűtővizét lehet-e a tó feltöltésére használni. Azt a Dunából emelik ki s most oda jut vissza, a használatát követően bele lehetne vezetni a Sió-csatornába azon át a tóba.
Szalóky Jenő, Gyenesdiás polgármestere: - Lehet, hogy ideális a tó ökológiai állapota, s nem történne semmi, ha elmarad a mesterséges vízpótlás, de megroggyanhat a régió gazdasága, 2-300 ezer ember megélhetése kerülhet veszélybe, ha elmaradnak a turisták az alacsony vízszint miatt.
Szabó Szabolcs, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa: - Több pénzt kellene áldozni a csapadékvíz-elvezetésre, amely összesen minden esztendőben 20-25 tonna foszfort hord a Balatonba.
[napló]


e-GO (electronic Government - Informatika az Önkormányzatokért)


Március 9-én díjazta az ország önkormányzatainak honlapjait. A bírálók a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) és a TÁRKI (Társadalomkutatási Intézet). 1230 települési honlapot vizsgáltak különböző szempontok alapján, amelyeket itt nem részletezünk. A díjazás nagyváros, város és község kategóriákban történt. A Balaton-partot illetően a város kategóriában Balatonfüred a második, Balatonalmádi az ötödik díjat kapta, Ábrahámhegy pedig első lett a község kategóriában.
Az abszolút sorrendet illetően, a maximális pontszám 80, ezt Nyíregyháza kapta, így ő abszolút első. Balatonfüred 71, Balatonalmádi 65, Fonyód 62, Ábrahámhegy 61, Keszthely 61, Siofók 57, Gyenesdiás 52, Zamárdi 50, Révfülöp 48, Alsóörs 47 ponttal dicsekedhet (csak a Balaton-partiakat soroltam) - a többi nem került bele az első 100 közé.
A bírálati szempontok között szerepelt a "civil szervezetek" szó is, ezért úgy érzem az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület is joggal lehet büszke a helyezésre, mivel komoly anyaggal járult hozzá a honlaphoz, nem is említve, hogy 250 db régi és új képeslappal és fényképpel alapozta meg a honlap elindítását kettő évvel ezelőtt.
Pattantyús-Á. Miklós - www.abrahamhegy.hu