Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége


NYILATKOZAT

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) az állandó-népesség, valamint az üdülő (ingatlan) tulajdonosok, és hozzátartozóik alkotta, nem állandó népesség 250 – 250 ezer fő, vagyis egyenlő az érdekeltségű arányuk. A partmeneti és partközeli településeken ez még el is tolódik, mert itt jellemző a nem állandó népesség jelentős mértékű többsége.

Így érthető, hogy a nem állandó népesség is aggodalommal teljes figyelemmel követi a Balaton medre és környezete mindenkori állapotát, javítására, megváltoztatására tervezett, és előkészített intézkedéseket, fórumaikon, napi kapcsolataikban rendre pozitív jellegű észrevételeket, javaslatokat tesznek.

A nem állandó népességet helyi egyesületeik és regionális szövetségük, a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége (BFSz), képviseli. A BFSz 2003. október 18. Közgyűlése elfogadta, és felhatalmazásából az Elnökség közzéteszi az alábbi nyilatkozatot:

  1. A Balaton Régió létrehozása elodázásával, a sokszor pontatlan és önmagának ellentmondó hivatkozásokkal teli nyilatkozatokkal nem értünk egyet.
  2. Következetesen javasoljuk a BKÜ területét Balaton Régióvá alakítani!

    Demokratikus legfőbb irányító szerve, fóruma egy “Balatoni Állandó Konferencia” legyen, amelyen a három, egymástól markánsan elkülöníthető oldal – kormányzati, - önkormányzati (gazdasági) – és nem állandó népesség képviselete - döntései csak konszenzus esetén születhessenek.

  3. Javasoljuk és kérjük a nem állandó népesség részére a helyi választásoknál, népszavazásoknál a szavazati jog lehetőségének megteremtését és az üdülőterületi települési részönkormányzat intézmény létrehozásának könnyítését, addig is az önkormányzati bizottságokban arányos részvétel biztosításának előírását.
  4. − • −

  5. Javasoljuk megkövetelni, hogy a média, a Balaton régió gazdasági, valamint egyéb érdekei érvényesülésének, versenyképességének sérelme nélkül, mértéktartó arányossággal adjon számot eredményekről és gondokról egyaránt. Ide értjük az MTA vízpótlásáról szóló tanulmánya hű, ferdítésektől, belemagyarázásoktól mentes széleskörű és közérthető publikálásának szükségességét is.
  6. − • −

  7. Vis maior helyzetben összehangolt és a helyi települések anyagi helyzetétől függetlenített, gyors beavatkozásra van szükség, ezért javasoljuk operatív programok, valamint gyorsan, operatív módon hozzáférhető anyagi keret biztosítását!
  8. A visszatérő tapasztalatok alapján javasoljuk a tómederre a helyi önkormányzatok jogainak felülvizsgálatát is.

    − • −

  9. Javasoljuk a régió hulladékkezelő szolgáltatói társaságok közhasznú szervezetté alakítását, mert csak így látjuk biztosíthatónak a BKÜ területén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását, a teljesítményükkel arányos, igazságos díjak kimunkálását és az üdülőkörzet területeinek tisztaságát.
  10. Javasoljuk a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. balatoni részének önállósítását, közhasznúvá tételét, a kettős díjrendszer bevezetése szándékának végleges elvetését, továbbá a locsolási kedvezménynek a tényleges igénybevételhez igazított elszámolását.

    − • −

  11. A 2000. évi CXII. úgynevezett “Balaton törvény” egyes pontjainak megfogalmazásai, illetve a végrehajtását szabályozó 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet, továbbá a 1075/2003.VII. 30.) Korm. határozat alapján készített partvonal rehabilitációs tervek megítélésünk szerint nincsenek összhangban az eredeti törvény célkitűzéseivel, ezért ezek érvényre juttatása érdekében néhány rendelkezést a végrehajtás tapasztalatai alapján pontosítani, módosítani szükséges.
  12. Szövetségünk erre eddig kimunkált javaslatai általános jellemzője, a józan észt, a hagyományt és tapasztalatot helyezzük előbbre a néhol pontatlan, több helyen eltérően szabályozott és ezért csalárd szándék esetén kijátszható előírással szemben!

    Javasoljuk és kérjük, hogy ökológiai és gazdasági szempontok szerinti hatásvizsgálatok nélkül ne kezdjenek visszafordíthatatlan intézkedések végrehajtásába.

    A partvonal rehabilitáció egyeztetési terve két ütemre bontva, a belterületi partvonal szinte teljes kisajátítását, tehát nem csak a tómeder természeti értékei megőrzését szolgálja!

    Javasoljuk, hogy a Balaton hagyományos arculata megőrzésére is tekintettel, a “közhasználatú parti sétányok” kialakításához, - amennyiben arra ténylegesen szükség lenne (!) - csak az állami, önkormányzati, valamint a rendszerváltást követően privatizált területek felhasználása után kerülhessen tervbe a hagyományos magántulajdonok igénybevétele!

  13. A törvény 1. cikkelyében foglalt “társadalmi szervezetek egyetértésével”, úgyis, mint megkerülhetetlen feltétellel egyetértve, javasoljuk, hogy a nem állandó népesség szervezetei számára az egyeztetések érdekében a végrehajtási határidőket legkevesebb félévvel későbbre halasszák, minden jóváhagyás, elfogadás feltételeként követeljék meg az egyetértést, a helyi települési szinten megmaradt ellenvéleményeket, a feleket képviselő regionális szervezetek közötti vitazáró egyeztetésre utalják.
  14. − • −

  15. A BFSz és tagegyesületei, felhívással fordulunk minden felelősségteljes közéleti szereplőhöz, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezethez, hogy helyi- és tárgyi ismeretek hiányában ne tegyenek esetleg elhamarkodott, nyilatkozatokat, mert a csalfa szándék ezeket a Balaton és a közös érdekeink ellen is fordíthatja!

 

Balatonlelle, 2003. október 18.

 

 

 

 

Dr. Dobozy Dániel Basa István

elnök főigazgató