Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége


NYILATKOZAT

 

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) az állandó-népesség, valamint az üdülő (ingatlan) tulajdonosok, és hozzátartozóik alkotta, nem állandó népesség 250 – 250 ezer fő, vagyis egyenlő az érdekeltségű arányuk. A partmeneti és partközeli településeken ez még el is tolódik, mert itt jellemző a nem állandó népesség jelentős mértékű többsége.

Így érthető, hogy a nem állandó népesség is aggodalommal teljes figyelemmel követi a Balaton medre és környezete mindenkori állapotát, javítására, megváltoztatására tervezett, és előkészített intézkedéseket, fórumaikon, napi kapcsolataikban rendre pozitív jellegű észrevételeket, javaslatokat tesznek.

A nem állandó népességet helyi egyesületeik és regionális szövetségük, a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége (BFSz), képviseli.

A BFSz 2003. október 18. Közgyűlése elfogadta, és felhatalmazásából az Elnökség közzéteszi az alábbi nyilatkozatot:

− • −

  1. A Balaton Régió létrehozása elodázásával, a sokszor pontatlan és önmagának ellentmondó hivatkozásokkal teli nyilatkozatokkal nem értünk egyet.
  2. Bizonyítottnak tekinthető tény, hogy az EU nem támaszt akadályt, a helyi lakosság, a térség üdülő- és ingatlantulajdonosai, az Országgyűlés és a Kormány egyaránt a külön régióban gondolkodik. (Balaton törvény, kormányrendeletek, regionális intézmények – Bp. - Pest megye régió átalakítása stb.).

    A BKÜ nem képes magára vállalni, eltartani az adottságai miatt kevesebb, GDP-t termelő három megye többi területét, ugyanakkor együtt tartásuk azokat is, az üdülőkörzetet is kedvezőtlenebb, versenyhátrányos helyzetbe kényszeríti.

    Következetesen javasoljuk a BKÜ területét Balaton Régióvá alakítani!

    Évek óta érlelődő gondolat, hogy a Balaton gazdája, demokratikus legfőbb irányító szervezete, fóruma valójában egy olyan “Balatoni Állandó Konferencia” lehet, amelyet a három, egymástól markánsan elkülöníthető oldal – kormányzati, - önkormányzati (gazdasági) - és nem állandó népesség képviselete - alkot, döntések csak mind-három oldal konszenzusa esetén születhessenek.

    Működési költségeiket a régió bevételei, illetve a BFT költségvetése biztosítsa.

    Az EU-ban erre jó példa a Bodensee Konferencia, amely három ország között tudja a térség fejlődését, összehangolt környezet- és természetvédelmét szolgálni.

     

  3. A nem állandó népesség jogai sérelmének tudjuk be, hogy a rendszerváltást követő 13. évben még mindig kirekesztett a helyi népszavazásból, önkormányzati választásból és a szubszidiaritási folyamatokban való aktív, egyenrangú részvételből. Az erre vonatkozó törvénykezési folyamat magakadt, a demokratizálás újabb belső ellentmondásokat is szült. Példaként, egy üdülőterületi települési részönkormányzat megalakítása összehasonlíthatatlanul kritikusabb és buktatókkal teljesebb, mint egy kisebbségi önkormányzaté, amelynek tagjai amúgy is élhettek jogaikkal.
  4.  

     

    Javasoljuk és kérjük az önkormányzati választási rendszer felülvizsgálatát, az állandó lakás mellett az ingatlantulajdonhoz is hozzárendelt, - így a helyi választásoknál, népszavazásoknál a - több helyszínes szavazati jog lehetőségének megteremtését és az üdülőterületi települési részönkormányzat intézménye létrehozásának könnyítését, addig is az önkormányzati bizottságokban arányos részvétel biztosításának előírását.

    − • −

  5. A Balaton helyzetéről, idén leginkább a tartósan alacsony vízszintről, megjelent, tájékozatlan és felelőtlen nyilatkozatok és a média következetesen Balaton ellenesnek nevezhető hírverése a BFSz tagjait aggodalommal tölti el. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az uborkaszezon pillanatnyi hírhajhászása a negatívumok után, a konkurencia érdekeit szolgálja, elidegenítő, elrettentő hatásait évek hosszú során sem vagy csak nagyon nehezen tudjuk feledtetni.
  6. Illő lenne a múlt hibáiból tanulni, szemünk előtt a sokszor emlegetett ADAC példa, amely valójában szavahihetőségünk elleni bizonyíték, mert a hazai “hivatalos” média kontrolját a Német Autóklubra, egy civil szervezetre bízza!

    A vízpótlásról a nyilatkozók “csak” az idegenforgalmi érdekeltséget emlegetik, ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy a sekélyebb vízben feléledtek, burjánzanak mindazok az élőlények, amelyek magasabb vízszint esetén nem jutnak fényhez, hőhöz, vagyis a tóban a fürdőzést, úszást zavaró, a parti szárazulatokon, védműveken esztétikai és közlekedést akadályozó, korábban nem domináns negatív hatásokkal (tüskés hínár, iszap, algamező stb.) is találkozunk. Ezek, akár ökológiai változásnak is tekinthető jelenségek, az állam, mint kizárólagos tulajdonos gondozása, kezelése elégtelenségének kérdéseit is felveti.

    Javasoljuk megkövetelni, hogy a média, a Balaton régió gazdasági, valamint egyéb érdekei érvényesülésének, versenyképességének sérelme nélkül, mértéktartó arányossággal adjon számot eredményekről és gondokról egyaránt.

    Az MTA vízpótlásra vonatkozó, körültekintő, tudományos alapossággal készülő véleményét várjuk, és már most felhívjuk a figyelmet annak hű, ferdítésektől, belemagyarázásoktól mentes széleskörű és közérthető publikálásának szükségességére.

    − • −

  7. Az állami szervek (kezelő szervezet) felkészületlenségét és a tómeder egész területére egyidőben operatív beavatkozásra képtelenségét ismételten bizonyította, hogy az alacsony vízszint kellemetlen hatásai eltüntetése, mérséklése érdekében a helyi önkormányzatoknak kellett intézkedniük.
  8. Sajnálatos tény, hogy a beavatkozásokat, engedélyezéshez, a ráfordítások költségeinek biztosítását pályáztatáshoz kötötték, és ehhez önrészt követeltek!

    Ilyen esetekben, vis maior helyzetben, összehangolt és a helyi települések anyagi helyzetétől függetlenített, gyors beavatkozásra van szükség, ezért javasoljuk operatív programok, valamint gyorsan, operatív módon hozzáférhető anyagi keret biztosítását!

    A visszatérő tapasztalatok alapján javasoljuk a tómederre a helyi önkormányzatok közigazgatási, kezelői, tulajdonosi érdekeltségeinek, jogainak felülvizsgálatát is.

     

     

     

  9. A Balatoni Halászati Rt. közhasznú szervezetté – horgászbaráttá – alakításával egyetértünk, az elhatározást üdvözöljük.
  10. Javasoljuk a régió hulladékkezelő szolgáltatói társaságok közhasznú szervezetté alakítását, mert csak így látjuk biztosíthatónak a BKÜ területén a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítását, a teljesítményükkel arányos, igazságos díjak kimunkálását és az üdülőkörzet területeinek tisztaságát. Ezek egyben alapvető turisztikai és tudatformálási – nevelési követelmények is.

    Javasoljuk a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. balatoni részének önállósítását, közhasznúvá tételét, a kisfogyasztókat negatívan diszkrimináló kettős díjrendszer bevezetése szándékának végleges elvetését, továbbá a locsolási kedvezménynek a tényleges igénybevételhez igazított elszámolását.

     

    − • −

     

  11. A 2000. évi CXII. úgynevezett “Balaton törvény” egyes pontjainak megfogalmazásai, illetve a végrehajtását szabályozó 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet, továbbá a 1075/2003.VII. 30.) Korm. határozat alapján készített partvonal rehabilitációs tervek megítélésünk szerint nincsenek összhangban az eredeti törvény célkitűzéseivel, ezért ezek érvényre juttatása érdekében néhány rendelkezését a végrehajtás tapasztalatai alapján pontosítani, módosítani szükséges.
  12. Szövetségünk erre eddig kimunkált javaslatai tartalmazó korábbi összeállítást - már több illetékeshez és fórumhoz eljuttattuk, - általános jellemzője, a józan észt, és hagyományt és tapasztalatot helyezzük előbbre a néhol pontatlan, több helyen eltérően szabályozott és ezért csalárd szándék esetén kijátszható előírással szemben!

    Javasoljuk és kérjük, hogy ökológiai és gazdasági szempontok szerinti hatásvizsgálatok nélkül ne kezdjenek visszafordíthatatlan intézkedések végrehajtásába (partvonal feltöltések, bejárók visszabontása, ésszerűtlen, kihasználhatatlan és ezért indokolatlan sétányok kivitelezése stb.)!

    A partvonal rehabilitáció egyeztetési terve két ütemre bontva, a belterületi partvonal szinte teljes kisajátítását, tehát nem csak a tómeder természeti értékei megőrzését szolgálja!

    Javasoljuk, hogy a Balaton hagyományos arculata megőrzésére is tekintettel, a “közhasználatú parti sétányok” kialakításához, - amennyiben és ha arra ténylegesen szükség lenne (!) - csak az állami, önkormányzati, valamint a rendszerváltást követően privatizált területek felhasználása után kerülhessen tervbe a hagyományos magántulajdonok igénybevétele!

    Ennek jogalapját az Alkotmánybíróság jogi partvonalra vonatkozó döntésében látjuk megalapozottnak, másrészt éppen ideje elismerni a parti telkek tulajdonosainak a tó tisztántartásában végzett százéves tevékenységét.

     

    − • −

     

     

     

     

     

  13. A törvény 1. cikkelyében foglalt “társadalmi szervezetek egyetértésével”, úgyis, mint megkerülhetetlen feltétellel egyetértve, javasoljuk, hogy teljesíthetősége érdekében:

 

− • −

 

  1. Az EU alapkövetelményeinek tekinthető szubszidiaritás elve, valamint a Víz Keretirányelve követelményeinek eleget téve, szövetségünk, és tagegyesületei eddig is, a jövőben is vállalják a közvetlenül érintett és érdekelt balatoni nem állandó népesség érdekképviseletét, készek voltunk és vagyunk bármely szervezettel a párbeszédre, együttműködésre.

Felhívással fordulunk minden felelősségteljes közéleti szereplőhöz, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezethez, hogy helyi- és tárgyi ismeretek hiányában ne tegyenek esetleg elhamarkodott, nyilatkozatokat, mert a csalfa szándék ezeket a Balaton és a közös érdekeink ellen is fordíthatja!

 

 

Balatonlelle, 2003. október 18.

 

 

 

 

Dr. Dobozy Dániel Basa István

elnök főigazgató

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Postacím: 1114 Budapest, Vásárhelyi P. u. 10.

Telefon: 06-1-4666196, 06-30-9310 054,

E-mail: basa@mail.dbassoc.hu