Az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület története

Összeállította: Pattantyús-Á. Miklós, 2003.

Forrás: egykori dokumentumok

Fekete József: Ábrahámhegyi Krónika, 1996.

 

 

A MÚLT

(1925 – 1944.)

A század elején már több helyen működő balatonparti szövetkezetek és egyesületek mintájára 1925-ben megalakult az Ábrahámi Fürdő- és Kultúrszövetkezet. Az alakulás "hiteles" történetét Koncz József egykor az alábbiak szerint foglalta össze:

“Az Ábrahámi Fürdő- és Kultúr Szövetkezet megalakításának rövid története

A szövetkezet 1925. évben alakíttatott meg, melynek

igazgatósági elnökévé Keszler Aladár, építőmester,

alelnökévé Koncz József, szabómester, - tapolcai lakosok;

igazgatósági tagokká Mohos István, birtokos - kékkúti,

vitéz Tóth János, körjegyző - nemesgulácsi, lakosok;

a felügyelő bizottság tagjaivá:

Kardos Ödön, tak.pénzt.ig. - tapolcai,

Tompos József, vendéglős - ábrahámi és

Gelencsér Ferenc, földbirtokos – rendesi lakos választatott meg.

Az alakulásban résztvevő érdekeltségi tagok száma 21 volt.

Ezek közül Tomojzer Márton - ábrahámi és

Tomojzer Gábor - káptalantóti lakos

földművesek együttesen 20 üzletrészt jegyeztek telekadással;

Gelencsér Ferenc és

Gelencsér Péter - rendesi lakos

földművesek együttesen 20 üzletrészt jegyeztek telekadással;

(Ezután részletes lista következik a belépőkről, akik összesen 4864 P értékben jegyeztek üzletrészt.)

Ezen összeg nem volt elegendő a fürdőtelep megépítéséhez, ezért kölcsönt kellett felvenni, amelyet azonban a fürdőigazgatóság a bevételekből vissza is fizetett. A továbbiakban a részvényesek osztalékot csak egy évben vettek igénybe, két éven át pedig egyenkint 20 drb. fürdőjegyet kaptak személyenkint azzal a kikötéssel, hogy akik ezen fürdőjegyet nem használják fel, ennek ellenében 4 P 80 fillérrel lesznek kárpótolva. Mivel tehát a részvényesek egyik évben sem vettek fel osztalékot, azért a jegyzett 256 P 4 drb. 100 pengős értékű részvényre lett kiegészítve.

A fürdőtelep megépítésében a munkálatoknál néhai Keszler Aladár, építőmester és Mohos István, földműves, kékkúti lakost illeti a legnagyobb elismerés, akik a fürdőszövetkezet akkori vezetőségével együtt önzetlen tevékenységet fejtettek ki, mind a fürdőszövetkezet megalakításában, mind pedig annak eredményes munkájában.

A történetet összeállította Koncz József, szabómester, a Fürdő és Kultúr Szövetkezet helyettes igazgató elnöke, 1938. augusztus 16.-án Tapolcán.”

KÉP: üzletrészjegy

Akkoriban nagy szerepük volt a polgári szervezeteknek helyi környezetük alakításában – ez különösen igaz volt Ábrahámban, ahol saját, állami önkormányzat nem lévén, az érdekeltekből verbúválódott civil közösségeknek kellett hathatós lépéseket tenniük a fejlesztés érdekében. A fürdő-ügyi szervezetek akkor jelentős közigazgatási támogatást is élveztek, hiszen országos célkitűzés volt a Balaton fejlesztése. Az ábrahámhegyi szövetkezet a település fejlesztését a helyi birtokosok, gazdák részvételével és anyagi segítségével végezte (részvényeket jegyeztek), ezáltal komoly gazdasági háttérrel rendelkezett. Ez is lehetőséget adott arra, hogy erős befolyásra tegyenek szert (mai szóval sikeresen "lobbizzanak") kitűzött céljaik elérése érdekében.

Vasúti megálló

A Fürdő- és Kultúrszövetkezet érdeme volt a vasútállomás megteremtése, amely eseményről az Ábrahámhegyi Krónika így számol be:

“Az első világháborút követő gazdasági pangásból a környék lakói a bortermelés növelésével kívántak kilábalni. Ehhez támogatónak megnyerték a környéken már más helyen is birtokos tapolcai főszolgabírót, Polgár Ferencet, aki az elsők között épített nyaralót Ábrahámban. Ugyancsak az első gazdák közé tartozott Koncz József szabómester, aki a tapolcai Ipartestület elnökeként, az Ábrahámhegyi Fürdő- és Kultúrszövetkezet alelnökeként töltött be fontos szerepet Ábrahámhegy fejlesztésében. Keszler Aladár, építőmester (a Fürdőszövetkezet elnöke) több – a későbbiekben mintának is használt – panorámás pihenőházat épített a Burnót völgyében. A Fürdő- és Kultúrszövetkezet tagjai, az itt élőkkel együtt mindent elkövettek annak érdekében, hogy a személyszállító vonatok megálljanak Ábrahámban. Ehhez – vagyis a megállóhely kiépítéséhez – az állomás nyitását kezdeményezők nagy támogatást kaptak többek közt Mohos István, kékkúti illetőségű, de Ábrahámban birtokkal rendelkező gazdától is.

A Fürdő- és Kultúrszövetkezet és a támogató személyek közös és szívós munkálkodása vezetett el oda, hogy 1925 tavaszán vonalbejárásra került sor: a MÁV megbízottjai a helyi képviselőkkel együtt személyesen győződtek meg a megállóhely megnyitásának lehetőségeiről. A bejárás során mindenki egyöntetűen a Burnót patakhoz közeli területet tartotta megfelelőnek megállóhely létesítésére. Ilyen előzmények és előkészületek után nyílt meg 1925 augusztusában a személyforgalom számára az ábrahámhegyi megállóhely.

KÉPek: képeslap, fotók a vasúti megállóról

A krónikaíró, Konc József, 1938-ban így fejezte be beszámolóját “Az ábrahámhegyi vasúti megálló keletkezésének története” c. összeállításában:

… “1925. év július 1-én ismét táviratot kaptam Dr. Palay Sándor miniszteri osztálytanácsos Úrtól, hogy az állomás engedélye alá van írva. Ezek után a lejegyzett pénzt a bizottság összeszedte, és letétbe helyeztük a tapolcai osztálymérnökségnél.

Ezután következett az állomás elkészítése, amelynél néhai Keszler Aladár építőmester és Mohos István kékkúti lakos, ábrahámhegyi birtokos, időt nem sajnálva irányították az építkezési munkálatokat. Az állomás elkészültével az első vonat 1925. évi augusztus 5-én állott meg Ábrahámhegyen.

A rákövetkező vasárnap, a forgalom növelése céljából, mint a Tapolcai Római Katolikus Legényegyesület elnöke, megszerveztem, hogy mintegy 150 személlyel lemenjünk Ábrahámba fürödni.”

A patak partján elterülő völgy fokozatosan üdülőterületté is változott, és ezt a folyamatot a vasúti megállóhely megléte nagymértékben elősegítette.

Így alakult, hogy 1925. augusztus 5-e, a vasúti megállóhely megnyitásának ideje nevezetes történelmi dátum lett Ábrahámhegy életében. A 70 éves évforduló 1995. évi méltó megünneplése az időközben újjáalakult Fürdőegyesület szervezésében az Önkormányzat hatékony támogatásával valósult meg. El kell ismerni, hogy annak idején ezen változás teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az itteni lakosság mellett egyre több nyaraló és vendég jelenjen meg a környéken.”

A Fürdő- és Kultúrszövetkezet tevékenysége

Az ábrahámi szövetkezet tevékenysége elsősorban a fürdő létrehozására és az ezzel kapcsolatos teendőkre irányult, amelynek bevételéből kívánták önmagukat is fenntartani.

Időrendi sorrendben az alábbi eredményeket érték el:

1927 - fürdőbejárat létesítése, kabinok építése,

1928 - mederszabályozás (Burnót patak), vízi járművek beszerzése, karbantartása,

1930 - a fürdőparthoz vezető rétek rendezése, új kabinok létesítése, fürdődíjak megállapítása,

1931 - fürdőszolga alkalmazása, a fürdőhöz vezető út fásításának elkezdése,

1932 - fásítás, újabb kabinok létesítése,

1933 - móló készítése,

1934 - kő- és betonpart kiépítése a Burnót torkolata mentén, a rét parkírozása.

KÉPek: képeslap a strandról, Pollux, fotó a sédtorkolatról és a fürdőkabinokról

Fürdőegyesület

Az 1934. év változást, frissítést jelent a szövetkezet életében. Megalakul az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület, amelynek elnöke Dr. Pattantyús-Á. Géza, helyettese Nádasdy János. A felügyelő bizottsági tagok Gelencsér Péter, Kardos Ödön és Mohos István, ellenőrök Tompos József és Koncz József, a pénztáros pedig Török József. A két közösség ettől kezdve együtt dolgozik, és az elnök agilitásának, országos hírnevének és tekintélyének segítségével a helyi törekvések szélesebb mederbe terelődhetnek. Így mindjárt az első évben olyan ügyek is terítékre kerülnek, mint az üdülőtelep országos propagandája, a település egyesítési kérelemének beadása, tárgyalások a vasúttal tarifa-módosítás ügyében. Ezen egyesület gyümölcsöző tevékenységének köszönhető – a fürdőtelep további üzemeltetetésén, karbantartásán és folyamatos felújításán kívül – Ábrahámhegy teljes fásításának megszervezése (faiskola létesítése), központi helyen egy teniszpálya létrehozása, egy rövidebb utat biztosító vasúti gyalogátjáró építésének szervezése, a település villamosításának megtervezése, a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérése, – nem is beszélve a közösségi élet fejlesztésére irányuló erőfeszítésekről, úgy, mint közös kirándulások, kiállítások szervezése, táncmulatságok rendezése.

(Ábrahámhegy Krónika, részlet)

Az egyesület a 30-as évek második felében négy színes és hat fekete-fehér képeslapot adott ki saját költségen Ábrahámhegyről, némelyiket több változatban, pl. a hátlapon “Nyaraljunk Ábrahámhegyen” hirdetéssel. (Ebben az időszakban jelentek meg a környékről a hivatásos képeslapkiadók – Karinger, Monostory – képeslapjai is.)

KÉP: képeslapok…

 

A fentiek alátámasztására az alábbi dokumentumok szolgálnak:

 

 

 

Az alakuló Ábrahámhegyi Fürdőegyesület 1934. évi célkitűzései

(egykori dokumentumok alapján)

A f.év július hó 15-én megalakult Ábrahámhegyi Fürdőegyesület céltudatos munkával törekszik az egyesületi alapszabályokban kitűzött feladatának elvégzésére. Az alapszabályokból idézzük a következőket:

"Az egyesület célja: a nyaralók kényelmét, szórakozását előmozdítani, az egyesület által megszerzendő fürdőpart befásításáról, szépítéséről gondoskodni, – ezenkívül általában a Balaton-kultuszt érintő minden intézmény és tevékenység támogatása."

A fürdőegyesület vezetősége tudatában van annak, hogy a ma még a százas létszám alatt maradó nyaraló-családok mérsékelten megszabott tagsági díjai (alapító tagság: 50,-; rendes tagság: évi 6,-; pártoló tagság: 3,- pengő) korántsem elegendők a természeti szépségekben bővelkedő, gyönyörű fekvésű Ábrahámhegyi nyaralótelep gyorsabb ütemű fejlődésének biztosítására, - éppen ezért a sürgősség és a megvalósíthatóság sorrendjében halad előre kitűzött célja felé.

Az első terv: egy központos fekvésű (vörös salakkal borított) teniszpálya létesítése küszöbön áll. A tagok lelkes áldozatkészsége lehetővé tette, hogy ez a pálya az egyesület saját telkén készüljön el a jövő évi június 1.-ére tervezett megnyitásig.

A nyaralóvendégeknek évek óta hangoztatott jogos kívánsága: a strandfürdőhöz vezető út megrövidítésére alkalmas vasúti átjáró ügye – a balatoni kormánybiztos, Tormay államtitkár úr őméltóságának meglepően gyors intézkedésével – szintén a megvalósítás stádiumába jutott. A múlt héten megtörténtek a helyszíni felmérések, a földmunka megkezdése még az ősz folyamán várható.

Egyesületünk vezetősége felvette a kapcsolatot az ábrahámhegyi strandfürdő megépítésével 8 évvel ezelőtt úttörő munkát végzett Ábrahámhegyi Fürdő- és Kultúrszövetkezet igazgatóságával. Az augusztus hó 5-én megtartott egyesületközi értekezleten a strandfürdő bérbevételének feltételei nyertek megvitatást. A kölcsönös megértéssel megszabott feltételek jogossá teszik azt a reményt, hogy a jövő évben, a zalai parton úgyszólván egyedülálló, természetes homokjáról nevezetes ábrahámhegyi strandfürdő korszerű fejlesztéséről már a fürdőegyesület fog gondoskodni. Az ősz folyamán megindul a vasút alatt a strandfürdőig elnyúló rét fásítása is, amelyet a fürdőegyesület csinos parkká szándékozik kifejleszteni.

Végül még említést érdemel az augusztus hó 5-én megtartott, jól sikerült táncmulatság is, amelyet az egyesület vigalmi bizottsága rendezett.

KÉP: táncestélyi meghívó

A fürdőegyesület 1935. évi hirdetése

Ábrahámhegy 378 színmagyar lakosú hegyközségből fejlődő, kies fekvésű, balatonparti nyaralótelep Révfülöp és Badacsony között. A lomb- és fenyőerdő koronázta rendesi és ábrahámi szőlőhegyekkel övezett völgykatlant a Burnóti patak két – ma még közigazgatásilag elválasztott – részre osztja. Budapesttől való távolsága 167 km, Zalaegerszegtől 68 km. Tengerszint feletti magassága körülbelül 152 m, éghajlata széltől védett.

Közlekedés: vasúton a Budapest-Székesfehérvár-Tapolca vonalon kb. 4 óra, Tapolcáról 30-40 perc. Vasútállomás a községben. Autóval a balatoni körúton, amely a vasút mellett halad.

Vízellátása egészséges vizű kutakból. Természetes savanyúvíz-források kb. 2 km távolságban Kisörs határában és Pálkövén. Palackozott Kékkúti gyógyvíz.

Világítás: ma még petróleum, villamosítás folyamatban.

Posta, telefon és távíró: nyáron postahivatal, télen postaügynökség.

Római katolikus templom: 2 km-re Salföldön. A nyári hónapokban a hegyközség helyreállított kápolnájában a Szent Imre Kollégium nyaralójának ügyeletes papi elöljárója naponta mond szentmisét.

Lakás, ellátás: Tompos József és Tar Kálmán vendéglőjében olcsó étkezés. A fizető vendéglátás szervezett (itt részletes felsorolás következik a szobákról és árakról...)

Fürdőzés: a Burnóti patak torkolatára épített, természetes homok altalajú balatoni föveny-strandfürdő 50 kabinnal. Fürdőjegy személyenkint 30 fillér, csónakbérlet.

Egészségügy: Orvos és gyógyszertár Badacsonytomajon (4 km), vagy Révfülöpön (5 km).

Szórakozás és sport: Fürdés, csónakázás és horgászás. Tenniszpálya. Kirándulások és táncmulatságok a Fürdőegyesület rendezésében.

Kirándulási lehetőségek: Pálos kolostor-romok a Klastromvölgyben, csobánci várrom, Tóti hegy, Badacsonytető, kékkúti Theodora-forrás. Ezeken kívül szép séták és kirándulások az erdőkben és a kilátóhelyekre.

Felvilágosítás: Ábrahámhegyi Fürdőegyesület.

KÉP: 1938. évi újsághirdetés

Egyesítési törekvések

Itt magyarázatot kell adnunk arra, hogy miért volt szükség az “egyesítési kérelemre”. Az Ábrahámhegyi Krónika erről ezt írja:

A Burnót patak – népies nyelven Séd patakocska – a "határfolyó" rangot a azért kapta, mivel az Ábrahámi és a Rendesi hegyet, valamint ezek egymásra néző lejtőit majdnem három évszázadra sikerült közigazgatásilag szétválasztania. … Az irdatlan hosszú ideig tartó szétválasztottság napról-napra okozott gyötrelmeket, kellemetlenséget az itt települt állandó lakosság számára. Az egyik ember családi eseményeit a káptalantóti körjegyzőségen anyakönyvezték, míg a másiknak ugyanezért Kővágóörsre kellett fáradoznia. János bácsi adóügyeit Tótiban kezelték, a patak másik oldalán lakó István öccsének ugyanezért Kővágóörsön kellett kilincselnie. Ugyanígy két helyre mentek anyakönyvi kivonatért, marhalevélért és illetőségi bizonyítványért is. Két helyen választottak bírót, két helyen hallgattak szentmisét. Az egyik család újszülöttjét a kővágóörsi pap keresztelte, a másikét a tomaji.

Részlet a fürdőegyesületnek a Zala megyei Alispán Úrhoz, 1934. évben írt kérvényéből:

"... az ábrahámhegyi érdekeltség nevében tisztelettel kérjük, hogy szíveskedjék mielőbb keresztül vitetni kétfelé osztott Ábrahámhegyünknek közigazgatásilag való egyesítését és Káptalantóti Körjegyzőséghez való beosztását. Majd a káptalantóti körjegyzőség Ábrahámhegyre való helyezését, hogy ne kelljen 1 és 1/2 órát a Balaton melletti község-belieknek gyalogolni, hogy jegyzőjükhöz eljussanak..."

Részlet a fürdőegyesület 1935. márc.31-én keltezett kérelméből, melyet Bődy Zoltán Zalavármegyei Alispán Úrhoz intézett:

"Tiszteletteljes kérésünk indoklására ez alkalommal néhány döntő fontosságú érv felsorolására szorítkozunk.

A földrajzi egységet alkotó völgykatlanban települt két hegyközség annyira összeépült, lakosságát és nyaraló közönségét a közös vasútállomás, közös postahivatal, iskola, fürdőépület és sok más közös intézménye annyira eggyé forrasztotta, hogy a ma már természetellenes közigazgatási határvonal sokáig amúgysem lesz fenntartható...

Minden fejlődésnek legkomolyabb akadálya azonban a közigazgatási széttagoltság, amelyet még súlyosbít az a körülmény is, hogy a két anyaközség egyike sem érhető el vasúton, hanem csak 1, illetve 2 órás gyaloglással, vagy költséges fuvarral..."

KÉP: Csigórét feliratokkal…

Vasúti tarifa

Részlet a Fürdőegyesületnek a tapolcai főszolgabíróhoz, 1934-ben írt leveléből:

“Tisztelettel megküldjük … választmányi ülésünk jegyzőkönyvének a MÁV menetdíj leszállítására vonatkozó kivonatát: mely szerint … a menetdíj a menetrendben a Budapest-Tapolca viszonylatban kimutatott 18 km távolság alapján állapíttassék meg a jelenleg érvényben lévő díjtétel helyett, mely a Tapolca-Budapest viszonylatban kimutatott 23 km távolságnak felel meg. …”

A válasz a MÁV Igazgatóság részéről fél évvel később:

“…sajnálattal közlöm, hogy az Ábrahámhegy-Tapolca-i viszonylatnak alacsonyabb díjszabási övbe való besorolására nincs módunk. A jóváhagyott és kihirdetett kilométerkönyv szerint – amely a díjszabás szerves részét képezi – a díjszabási távolság 23 km… A leklasszifikálásra azért sincs meg a lehetőség, mert az súlyos praecedensül szolgálna abban a nagyszámú viszonylatban, amelyben a helyzet azonos.

Az érdekeltség különben nem kénytelen a 21-27 km díjszabási öv szerinti menetdíjakat fizetni, mert az Ábrahámhegy-tapolcai viszonylatban 33 %-os mérséklésű gócponti menettérti jegyek vannak rendszeresítve, és így az érdekelt községek lakosai igen lényeges kedvezményben részesülnek. …”

 

Fásítás

Az Ábrahámhegyi Krónika erről a tevékenységről így ír:

“A strand kiépítése, a vasútállomás megnyitása után természetes igény lépett fel, hogy a létesített utakat, valamint az üdülővillák kertjeit fásítással beárnyékolják. E munkában nagy szerepe volt az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület akkori elnökének, Dr.Pattantyús-Ábrahám Gézának, aki a csemeték beszerzését és a telepítés tervezését irányította. Ebben az időben a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztálya igen nagy gondot fordított a megkisebbedett ország fákkal történő betelepítettségének növelésére. E program keretében ingyenes csemete-akciót szervezett, melynek szétosztását a beérkezett igények alapján a területileg illetékes Királyi Erdőfelügyelőségekre bízta. A Balaton egész térségének fásítással kapcsolatos ügyintézését a Kaposvári Erdőfelügyelőség intézte Dermendzsin József erdőmérnök irányításával. Ő volt az egyike azoknak, aki a déli parton a kiterjedt fenyvesítéseket is irányította, és az egész Balaton mediterrán jellegét adó jegenyenyárak telepítését szorgalmazta. Az ábrahámhegyi fásítások jó része is ennek az akciónak a keretében történt, zömmel 1934-35-ben.

Ábrahámhegyen, a strand-sétány térségében a csemeték átmeneti tárolására egy kis faiskola (csemetekert) létesült. Több ezer platán-, jegenyenyár-, éger-, tamariskus-féle-, gleditsia-, fagyal-csemete és husáng került ebben az időben elültetésre. Ugyanakkor a telek tulajdonosok gyümölcsfákkal és fenyőfélékkel is díszítették kertjüket. A strandút mentén – a vasúton túl is, egészen a Tar-vendéglőig – jegenyenyár fasor létesült és sok platánt is ültettek. Azóta a jegenyék nagy része kiöregedett, a platánok pedig hatalmas fává nőttek.”

 

 

 

Teniszpálya

Egy egykori, ábrahámhegyi nyaraló így emlékszik az 1934-es évről:

“… De minden előny és szépség ellenére volt egy nagy hibája Ábrahámhegynek Édesanyám szemében: nem volt teniszpályája! Így amikor első találkozásuk során Patyi-bácsi megemlítette, hogy jó lenne Ábrahámhegyen teniszpálya, Édesanyám rögtön a terv mellé állt. Persze Patyi-bácsinak nem kellett sok bíztatás. Mikor a következő évben leszálltunk a vonatról, ott volt a teniszpálya.

A teniszezés a fiatalság egyik kedvenc szórakozása volt. Az ütők ugyan nem voltak a legújabbak és legjobbak, és a labdák kopottak voltak, de lelkesedés az volt. A későbbi években tenisz versenyt is rendezett Patyi-bácsi a fiatalok részére. …”

KÉP: fotók a teniszpályáról

Vasúti átjáró

Az egyesület levele Dr. Tormay Géza államtitkárhoz (részlet):

“…az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület … leghálásabb köszönetét fejezi ki gyors és eredményes intézkedéséért, amellyel az immár évek óta húzódó vasúti átjáró ügye rövid két hét alatt a megvalósulás állapotába jutott.

Külön köszönetet mondunk a m. kir. Balatoni Intéző Bizottságnak is a vasúti gyalog-átjáró 450 pengős építési költségének szíves utalványozásáért, amely összeg a ma még igen szegény anyagi keretek között működő fiatal fürdőegyesületünknek jelentős anyagi támogatást is jelent.”

A gyalogátjárót az egyesület szervezésében a helyiek és az üdülők építették meg saját kezűleg a Magyar Királyi Államvasutak előírásai szerint és szigorú ellenőrzése mellett.

KÉP: fotó az átjáró építéséről

Az üdülőtelep villamosítása

Ismét az Ábrahámhegyi Krónikából idézünk:

“A frissen alakult Ábrahámhegyi Fürdőegyesület ügyvezetője, Dr. Pattantyús-Á. Géza már 1934-ben levelezésbe kezdett a villamosítás ügyében, ugyanakkor elkezdődött az aláírások gyűjtése is. Az ügy előre menetelét sikerrel kecsegtette az a tény, hogy maga az ügyvezető is mérnök volt, ezáltal történetesen szoros barátság fűzte a Villamos Rt. igazgatójához, Balázs Fülöphöz, aki az ábrahámhegyi villamosítás ügyét mindvégig soron kívül kezelte (esetenként a hivatalos út kikerülésével is). A kapcsolat megvolt tehát, de hiányzott a két feltétel: "Ábrahámtelep"-nek nem volt üdülőhelyi besorolása (márpedig a kedvezmények csak ez esetben álltak fenn), másrészt nem volt könnyű meggyőzni a helyi lakosokat és üdülőtulajdonosokat a villany bevezetésének előnyeiről. Az 1935. augusztus 18-án a "Tar"-nál rendezett "villamosítási értekezletre" maga Balázs Fülöp is eljött a feltételeket ismertetni. Augusztus 29-re összejött egy 45 fős előzetes aláírási lista és elkészült az árvetés első változata, amely szerint a 11.250 pengős teljes költségből az érdekeltségre 6550 pengő esik, amelynek kifizetéséért a Fürdőegyesület tartozik kötelezettséget vállalni. Ugyanakkor az egyesület kérvényt adott be Zala megye alispánjához üdülőhelyi besorolásra és az Érdekeltségi Kör megalakításának engedélyezésére. Még ebben az évben részletes számítás készült a részletfizetési lehetőségekről, kamatokról. Az Egyesület elkülönített Villanyalapot létesített számláján. Ezzel úgy tűnt, minden a rendes kerékvágásban van.

1936-ra felforrósodott a helyzet, hiszen a távvezeték építésével egy időben kellett a helyi kiépítést is elvégeztetni, a téli időszakban viszont lelassult a szervezés. A május 9-re elkészült szerződés-tervezet és költségvetés alapján május 20-án ismét összejövetel volt az Érdekeltségi Kör megalakítására. A számítások szerint az évi törzsösszeg 120 pengő fejenként, 24 hónapra, különböző részletfizetési kedvezményekkel (legkevesebb 10 P havonta). Ezután derült ki, amikor a végleges aláírásra került volna a sor, hogy hányan gondolták meg magukat... Ekkor a Villamos Rt. már az Egyesülettel kötötte meg az előszerződést, és az minden tekintetben felelősséget vállalt a 40 fős létszám 5 évi fogyasztásáért és a törlesztő részletek megfizetéséért. Az Érdekeltségi Kör hivatalosan 1936. július 19-én alakult meg, miközben az építés már javában folyt és még abban az évben (szeptemberre) be is fejeződött. Így Ábrahámhegyen kb. 40-45 házban azon a nyáron már villanyvilágítást használhattak. (A közvilágításról a szerződésben nem esett szó.)”

Átmenet a jelenbe

A II. világháború és az elmúlt évtizedek nem nyújtottak kedvező feltételeket a kisebb embercsoportok érdekeit képviselő független társaságok működéséhez (valljuk be, Ábrahámhegyen sem volt nagyon igény rá az itt telekhez jutók heterogén összetétele miatt). Csak az 1990-es évektől adódott olyan légkör, hogy az emberek arra gondolhattak, jó lenne a régi egyesületeket feltámasztani és ismét a helyi lakók, valamint a nyaralók szolgálatába állítani. Ezen igény alapján 1994 áprilisában sikerült felébreszteni fél évszázados "csipkerózsika" álmából az egykori Fürdőegyesületet. Ez az egyesület követi az eredeti célkitűzéseket, az egykori feladatokat vállalja fel, úgy, mint elsősorban a közösségi élet fejlesztése, a közös érdekek képviselete, közművelődés, sport- és kulturális tevékenység, és ehhez jön manapság hozzá kiemelten a környezetvédelem. A Fürdőegyesület eddigi tevékenységei: részvétel a helyi újság – az Ábrahámhegyi Hírmondó – létrehozásában és szerkesztésében, komolyzenei koncertek, közművelődési előadássorozat és jubileumi események szervezése, a környezeti tisztaság szorgalmazása – és nem utolsósorban e kötet szerkesztése, kiadásának elősegítése.

(részlet az Ábrahámhegyi Krónikából)

 

 

A JELEN

(1993 – 2002.)

 

1993 augusztusában hívta össze Ábrahámhegy lakosait és nyaralóit dr. Nádori László, a Testnevelési Főiskola tanára (ábrahámhegyi nyaraló) Baráti Kör alakítására, a helyi sport- és kulturális élet fellendítésére, abból az alkalomból, hogy akkorra készült el – pályázati támogatások segítségével – a helyi kultúrház és tornaterem felújítása és sportolásra alkalmassá tétele. Ezen a szeptemberi alakuló összejövetelen 175 fő vett részt. Dr. Nádori Lászlót a résztvevők meg is bízták a Baráti Kör megalakításának lebonyolításával.

A résztvevő ősnyaralók, illetve az átmeneti időszakra megválasztott vezetőségi tagok rögtön felismerték az egykori fürdőegyesület föltámasztásának lehetőségét. A januári vezetőségi ülés elfogadta a fürdőegyesület jogutódaként való működést, és így 1994. április 30-án, az első közgyűlésen, újjáalakult az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület, amit a Veszprém Megyei Bíróság 1994. októberében bejegyzett.

Részletek az Egyesület Alapszabályából:

3. § Az Egyesület az 1934-ben alapított Ábrahámhegyi Fürdőegyesület hagyományainak újjáélesztésében és megőrzésében a Fürdőegyesület jogutódjának tekinti magát.

5. § (1) Az Egyesület céljai:

a) a társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása az ábrahámhegyi lakosság és üdülőtulajdonosok körében;

b) a Balatonpart és a környezet fokozott védelme az önkormányzattal együttműködésben;

c) a rendszeres testedzés és sportolás lehetőségének szorgalmazása;

d) a szabadidő hasznos eltöltése, feltételeinek elősegítése, egészséges életmódra nevelés, ösztönzés a lakosság körében;

e) a hagyományok őrzése, kulturális programok szervezése.

6. § Az Egyesület feladatai:

a) a környezet védelme és tisztasága érdekében – az önkormányzattal együttműködve – a település és a vízfolyások tisztántartásának szorgalmazása, az illegális szemét-lerakóhelyek felszámolásának kezdeményezése;

b) részvétel a helyi kulturális élet fejlesztésében, a helyi hagyományok ápolásában;

c) a sporttevékenység elősegítése, különösen a strandi és a vízi sportok terén, valamint a kerékpáros turizmus elősegítése;

d) a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása.

A lelkes csapat rögtön óriási terveket szőtt, amelyek nagy részét meg is valósította. Már 1994-ben beindította – az önkormányzat egyetértésével és anyagi segítségével – a helyi újságot, az Ábrahámhegyi Hírmondó-t, amelyet társadalmi munkában három évig szerkesztett. A templomban Búcsúnapi egyházzenei áhitatot (zenekari koncertet) szervezett.

KÉP: a Hírmondó fejléce

Az első év

Az 1995. évre komoly kulturális program készült, amelynek megvalósítása az alábbiak szerint történt:

- kéthetenkénti közművelődési előadássorozat (összesen tíz alkalommal) közérdekű (környezet-védelem, cukorbetegségek, a Balaton állapota, földrajz, természeti kincsek, stb.) témákban;

- gitárzenekari koncert a búcsúnapon a templomban;

- három napos kerékpártúra a fogyatékos és egészséges gyermekek számára a környéken, két alkalommal;

- az önkormányzattal együttműködésben a vasúti megálló 70 éves jubileumi ünnepségének megszervezése a MÁV mozgósításával augusztus 5-én;

- erre az alkalomra állandó vasúti kiállítás létrehozása a váróteremben;

- hatféle új ábrahámhegyi képeslap megjelentetése (egyenként 2000 példányban) szponzorok segítségével;

- az újságban folyamatosan írások közlése a környezetvédelem érdekében;

- elkezdődött a település múltjával kapcsolatos adatgyűjtés (levéltárak, múzeumok) és a képanyag gyűjtése (képeslapok, régi fényképek).

(A programok ötletei és megvalósításuk kivitelezése nagyrészt Dr. Göllesz Viktor, alelnök aktív tevékenységének volt köszönhető.)

A helyi önkormányzattal – kisebb súrlódásoktól eltekintve – viszonylag jó kapcsolat alakult ki: a rendezvények mindig egyeztetéssel, közös szervezéssel történtek, a helyi közösségi termeket az egyesület ingyen kapta használatra. Együttműködési megállapodást írásos formában ennek ellenére nem sikerült létrehozni, a helyi döntésekbe nemigen szólhattunk bele, a “kölcsönös” tájékoztatás egyoldalú volt (mi egyeztettünk).

A Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségébe (BFSZ) a Fürdőegyesület alakulásának pillanatában belépett. A Hírmondó szerkesztői (egyesületi tagok) szeptemberben összehívták a Balatonparti lapok szerkesztőit, hogy egy Lapszövetség létrehozását szorgalmazzák (ez a kezdeményezés azóta elhalt, mindössze néhány balatoni lap egymásnak történő kölcsönös eljuttatása emlékeztet rá).

A hőskor

Az egyesület második éve (1996.) Ábrahámhegyen a település-identitásának kialakítása jegyében telt. Ekkor készült Ábrahámhegy címere, amelynek változatainak kidolgozásában, az ajánlásokban tevékenyen részt vett az egyesület. Erre az alkalomra terveztük közösen a település történetéről szóló Ábrahámhegyi Krónika kiadását, amelynek szorgalmazásában, az anyaggyűjtésben és a szerkesztésben az egyesület tagjai komoly szerepet vállaltak. A nyomdai költségeket az önkormányzat fedezte.

Az évi rendes közgyűlésen dr. Nádori László, elnök lemondott, új vezetőségválasztás történt a következő négy évre. Az új elnök Dr. Göllesz Viktor, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola ny. igazgatója lett.

Az év – egyesületi szempontból – legfontosabb eseményei:

- június 2-8. festménykiállítás szervezése;

- június 9-16. Török József, ábrahámhegyi építőmester emlékkiállításának bemutatása;

- június 30. zászló- és jelkép (címer) avatási ünnepség (a zenei közreműködést és a mazsorett csoportot a rendezvényre az egyesület szervezte);

- ugyanezen alkalomból az Ábrahámhegyi Krónika megjelenése;

- augusztusban megjelent dr. Göllesz Viktor Ábrahámhegyi Jegyzetek c. könyve;

- szeptemberre a képviselőtestület elnevezte a Pattantyús-sétányt a Fürdőegyesület néhai elnökének emlékére, az egyesület emléktáblát készíttetett, amelyet dr. Pattantyús-Á. Géza halálának 40. évfordulója alkalmából az apát úr, egyedülálló ünnepség keretében megáldott;

- az egyesület felvette a kapcsolatot az ábrahámhegyi iskola pedagógusaival, “rendhagyó” órákat tartott az újság készítéséről, a környezetvédelemről, ábrahámhegyi neves személyekről (pl. Csörgey Titusz), madár megfigyelési és leírási versenyt, valamint közterületi virágosítási akciót hirdetett a gyerekeknek.

Kofliktusok

1997-ben a helyi értelmiség felismerte a fürdőegyesület kezdeményezéseiben rejlő lehető-ségeket és egyoldalúan “átvette” az újság szerkesztését. Ebből kisebb nézeteltérés keletkezett, de az egyesület folytatta tevékenységét alkalmazkodva az új helyzethez: kisebb lelkesedéssel ugyan, de továbbra is küldte az írásokat a helyi újságba, ahol azokat le is közölték. Az egyesület elnöksége elhatározta egy saját orgánum létrehozását, amelyet a tervek szerint Egyesületi Tükör címmel évente egyszer eljuttat minden tagja, a képviselők és a Hírmondó szerkesztősége számára.

További tevékenységek:

- folytatódott a már az előző évben megkezdett anyaggyűjtés a Csörgey Titusz emlékkiállítás elkészítéséhez;

- meghirdettük az utcanévtáblák környéki virágosítási akciót az iskolában a helybéli gyermekek számára;

- június 14. a Csörgey Emlék-kiállítás létrehozása és megnyitása Ábrahámhegyen;

- júliusra elkészült a Csörgey-emlékpark tervezete, amelyet képviselőtestületi döntésre átadtunk;

- augusztus 20. a virágosítási verseny eredményhirdetése, jutalmak osztása a gyerekeknek;

- november 10. a fürdőegyesület bemutatta a Csörgey-vándorkiállítást a tiszaföldvári Művelődési Házban;

Itt meg kell magyaráznunk, hogy ki is volt Csörgey Titusz (1875-1961), miért kell Csörgey kiállítás, és miért fontos ez Ábrahámhegyen? Ismét az Ábrahámhegyi Krónikából idézünk:

“Remete volt Csörgey Titusz egész életében, pákász, ahogyan saját magát nevezte. Irtózott a nyilvános szerepléstől, a minisztériumi kilincselésektől, de még a tudományos összejövetelektől, értekezletektől, ülésektől is. A dísz-doktorrá avatásán csak annyit mondott, hogy inkább a nádast bújó pákász, mint tudós, aki a másikat fúrja az íróasztal mellől. Máskor meg kijelenti, hogy a Madártani Intézetben történt kinevezésével a szilaj pákászból az íróasztal szomorú rabszolgája lett. ...

A magas életkort elért tudóst barátai, pályatársai "ábrahámi remetének" nevezték...

Csörgey a "pákászon" kívül mindig inkább művésznek érezte magát, mint tudósnak. Már fiatal korában a megfigyelt madarakról gyönyörű vázlatokat készített, sőt később festményeken ábrázolta madár-illusztrációit... Ezen tevékenysége annyira világszínvonalú, hogy felkérésre holland és olasz madárvédő kiadványok illusztrációit is ő készíti...

1914-ben meghal Herman Ottó, és a Madártani Intézet vezetése ideiglenesen Csörgeyre hárul...

1934-ben a debreceni tudományegyetem dísz-doktorrá avatja...

1935-ben mint kisérletügyi főigazgató vonul nyugdíjba és ettől kezdve teljesen balatonfelvidéki lesz, aki legfeljebb évente egyszer látogat el Ábrahámhegyről Budapestre...

A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága a Madártani Intézet közreműködésével Ábrahámhegyen, a tudós volt házában kis múzeumot rendezett be, amely bemutatta a madártan hőskorát és kegyelettel őrizte Csörgey emlékét. A múzeum a 60-as évek végén megszűnt. Újjá varázsolásáról most már az utókornak kell gondoskodnia!” (A házat a tanácsi rendszerben eladták.)

A balatoni útikönyvek, térképek és minden tájékoztató – még a 2000 évben kiadottak is! – megemlíti az Ábrahámhegyen a Csörgey házban található madártani kiállítást, mint felkeresendő látnivalót. Hát ennek a hírverésnek próbál megfelelni a fürdőegyesület…

1998 év elején a veszprémi Napló egyik munkatársa felfigyelt az egyesület tevékenységére (a számukra elküldött Egyesületi Tükör első száma alapján), és – az érintettek értesítése nélkül – váratlanul megjelent egy írás “Baráti kéznyújtásra várva” címmel, amely lényegében elmarasztalta a helyi képviselőtestületet a fürdőegyesület tevékenységének nem megfelelő mértékben történő figyelembevétele miatt. Ebből újabb csete-paté keletkezett a helyi vezetőség és a fürdőegyesület között.

Kitűzött tevékenységünket azonban – némi kompromisszum készség kinyilvánítása után – folytatni tudtuk – bár nem mindig Ábrahámhegy illetékességi körén belül:

- megjelentettük és elküldtük a tagoknak (és illetékes helyekre) az első Egyesületi Tükör c. kiadványunkat 350 példányban;

- bemutattuk a Csörgey-vándorkiállítást és ünnepélyes megnyitót tartottunk

márciusban Tordason, a Művelődési Házban,

májusban Balatonkenesén, a Faluházban,

novemberben Balatonfűzfőn, a fűzfőgyártelepi Művelődési Házban;

- augusztusban megnyitottuk a régi és mai ábrahámhegyi képeket, térképeket bemutató Fény-tér-kép Kiállítást, amely közel három hétig tartott nyitva a nagy érdeklődésre való tekintettel;

- kapcsolatba léptünk a TVSK Ábrahámhegyi Csoportjával (mint civil szervezettel) a közös munkálkodás érdekében. Fölajánlottuk számukra az Egyesületi Tükör fórumát beszámolóik, tájékoztatójuk közzétételére.

1998-ban a közgyűlést kétszer kellet összehívni, és az mindkét alkalommal határozat-képtelen volt a megjelent tagok igen kis létszáma miatt. Ugyanakkor az egyesület anyagi támogatottsága a tagok részéről folyamatosan nőtt. A polgármester úr mindkét közgyűlésen megjelent (májusban Ábrahámhegyen és novemberben Budapesten is) – ezt a gesztust pozitív megnyilvánulásnak könyveltük el az önkormányzat részéről.

A konszolidáció éve

1999-ben nagy veszteség érte mind a fürdőegyesületet, mind Ábrahámhegy közösségét és legfőképp a gyógypedagógus társadalmat, a fogyatékosokkal foglakozó szakembereket országosan. Márciusban meghalt Dr. Göllesz Viktor. A helyiek, az egyesület képviselői és a szakmai barátok közösen, óriási létszámban vettek részt e nagy tiszteletben álló közéleti személyiség ábrahámhegyi temetésén. Talán ez a sajnálatos esemény is hozzájárult egymás kölcsönösen nagyobb figyelembe-vételéhez, tiszteletben tartásához és a közös munka produktív elősegítéséhez. Ő még halálával is kedvenc nyaralóhelye, Ábrahámhegy érdekeit szolgálta.

Az élet azonban megy tovább. Néhai elnökünk ötletei, kezdeményezései, félbemaradt munkássága, szellemi hagyatéka bőven adott folytatnivaló tevékenységet egyesületünknek is. Ráadásul épp ebben az évben akart a Tapolcai Városi Ügyészség is törvényességi felülvizsgálatot tartani az egyesületnél, amelyre májusban került sor.

Tevékenységeink összefoglalása:

- januárban megjelent az 1998. évi Egyesületi Tükör;

- márciusban temetési szertartás Ábrahámhegyen (és a kapcsolatos teendők szervezése);

- május 7. ügyészségi felülvizsgálat a Tapolcai Ügyészségen;

- május 10. bemutattuk a Csörgey vándorkiállítást Zircen, a Természettudományi Múzeumban;

- június 5. közgyűlés, amelyen mb. elnököt választottunk Dr. Zalatnay Ottó személyében;

- augusztus 6. egyeztető megbeszélés a polgármester és az egyesület új elnöke között;

- szeptember 10. megjelent az Újabb Ábrahámhegyi Jegyzetek, Göllesz Viktor emlékére, az őáltala összeállított anyagokból;

- szeptember 18. a Csörgey-vándorkiállítás megnyitója Salföldön, a Természetvédelmi Majorban;

- októberben Dr. Göllesz Viktor (egyesületünk elhunyt elnöke) posztumusz “Balatonért díj”-at kapott a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségétől;

- november 22. megnyílt a Csörgey madártani kiállítás Balatonföldváron, a Bajor Gizi Közösségi Házban.

Itt kell megemlíteni a félbemaradt, különböző okok (pl. szervezők vagy érdeklődés hiánya) miatt elhalt kezdeményezéseket, amelyek folytatása nem valósult meg: Csörgey emlékbélyeg kiadása, a Madárkert mozgalom folytatása, kiszélesítése, az ábrahámhegyi postahivatal korszerűsítése (illetve annak szorgalmazása), az Egymással Egymásért kerékpártúrák szervezése, a “parlagfű-akció” kiteljesítése, képeslapgyűjtő klub létrehozása – mindezek néhai elnökünk szellemi hagyatéka, amik folytatására nem volt kapacitásunk.

Elkészült viszont – dr. Ghimessy László, ny. erdőmérnök, elnökségi tagunk jóvoltából – az ábrahámhegyi Csörgey-park újabb megvalósítási terve, valamint egy elképzelés – szintén mérnöki terv – a Bökhegyen létesítendő, régóta vágyálomként szereplő kilátóról. Mindkettőt közzétettük a ’99. évi Egyesületi Tükörben.

Folyamatos munka

2000-ben nem kellett programot kitalálni, magától adódtak a szükségszerű teendők. Négy év elteltével esedékessé vált a vezetőségválasztás, valamint az alapszabályt is módosítani kellett a törvényi előírásoknak megfelelően. Erre az évre esett a vasúti megállóhely 75. éves fennállásának jubileuma, valamint a korábbi elhatározás szerint kétévente megrendezendő ábrahámhegyi fényképkiállítás.

Közben más események is történtek:

- januárban megjelent az 1999. évi Egyesületi Tükör;

- a tél folyamán felújítottuk és kiegészítettük a Csörgey-kiállítás anyagát;

- március 25-én bemutattuk Iregszemcsén a Csörgey-vándorkiállítást;

- májusban felújítottuk és előkészítettük a vasúti kiállítás anyagát;

- május 24. megnyílt a Csörgey madártani kiállítás Sarródon, a Fertő-Hanság Nemzeti Park központjában;

- júniusban közgyűlés, amelyen megtörténik az Alapszabály módosítása és az új vezetőségi tagok megválasztása;

- augusztus 5. a vasúti megállóhely 75. születésnapjának megünneplése a MÁV képviselőivel közösen, a fürdőegyesület és az önkormányzat közös szervezésében, a felújított várótermi állandó kiállítás bemutatása;

- augusztus 13. Ábrahámhegy régi és új képeken fénykép kiállítás megnyitója;

- november 11. balatoni civil szervezetek találkozója a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) szervezésében, amelyen részt vettünk és bemutatkoztunk.

A 2001. év két fontos esemény jegyében zajlott. Egyik, hogy elkezdődött a Településfejlesztési Koncepció kidolgozása, amelynek véleményezésében, javaslataiban – felkérésre – tevékenyen részt vettek az egyesület tagjai. A szomorú esemény pedig az, hogy az önkormányzat bezárta az iskolát és óvodát, fenntartási problémákra hivatkozva (ebben nem vettünk “tevékenyen” részt, sőt, csatlakoztunk a tiltakozók táborához).

Az egyesületi események a következők voltak:

- januárban megjelent a 2000. évi Egyesületi Tükör;

- márciusban belső könyvelési ellenőrzést tartottunk hivatalos szakértő bevonásával;

- március 17. Göllesz Viktor, elhunyt elnökünk sírkövének felszentelése, a megemlékezés szervezése;

- áprilisban a Csörgey-kiállítás anyagát – további bemutatóhely hiányában – Budapestre szállítottuk, egyelőre megőrzés végett;

- május 18. egyeztető tárgyalás az önkormányzattal a településfejlesztési koncepció elveiről, írásos javaslat beterjesztése az egyesület részéről;

- júniusban lezajlott az évi rendes közgyűlés.

Ebben az évben rendezvényt nem kezdeményeztünk.

Az iskola bezárása ugyan nem egyesületi esemény, de annyiban érintett bennünket is, hogy korábban jó kapcsolatunk volt mind a pedagógusokkal, mind a gyerekekkel, valamint anyagi és erkölcsi támogatásunkat is fölajánlottuk a további működtetés érdekében. A szomorú esemény – a kiürült épület kapcsán – azonban lehetőséget teremtett a Csörgey kiállítási anyag régen óhajtott, helyben történő elhelyezésére, valamint egyben a régi emlékek, fényképek és tárgyak kiállítására alkalmas bemutatóhely, helytörténeti kiállítás létrehozására. Ez az elképzelés hamarosan az egyesület hivatalos javaslatává vált.

A 2002. évben ismét szomorú esemény történt: elhunyt Széll Lajos, önkormányzati képviselő, elnökségi tagunk. Egyesületi szempontból azonban pozitív dolgok is történtek, úgymint, megalakult a NABE helyi csoportja, amely társegyesülettel azonnal gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, valamint lehetőségünk adódott Ábrahámhegy frissen készült honlapján is bemutatkozni. A kétévente rendezendő fénykép kiállítás már rutinszerűen is történhetett volna, de ebben az évben más, környékbeli fotósokat is meghívtunk, így csoportos, tíz kiállító anyagát magába foglaló kiállítás szervezését vállaltuk.

Az események felsorolása:

- január 6. elkészült az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület véleményezése Ábrahámhegy Település-fejlesztési Koncepciójának tervezetéhez, amelyet határidőre postáztunk;

- január 28. megjelent a 2001. évi Egyesületi Tükör a TVSK vitorlás mellékletével 350 példányban;

- március 11. Széll Lajos, ábrahámhegyi önkormányzati képviselő, egyesületi elnökségi tag temetése Ábrahámhegyen. Ezen a szomorú eseményen való közös részvétel ismét elősegítette az üdülők és helyben lakók közös gondolkodását, munkálkodását;

- június 1. évi rendes közgyűlés, amely a tagok kis létszámú részvétele miatt határozatképtelen;

- júliusban közterületi szemétgyűjtők beszerzése a NABE helyi csoportjával közös akcióban, és azok Ábrahámhegyre szállítása;

- július 11. önkormányzati és egyesületi közös bejárás az ábrahámhegyi iskola épületében a tervezett helytörténeti- és Csörgey-kiállítás elhelyezésének egyeztetése céljából;

- augusztusban elkészül Ábrahámhegy honlapja az interneten, amelyen a Fürdőegyesület is szerepel. Az Egyesület a rendelkezésére álló – régi és mai – képanyagot térítésmentesen felajánlotta a honlap színvonalának emelése érdekében;

- augusztus 11. újra összehívott közgyűlés, amelynek jelentős eseménye az Együttműködési megállapodás aláírása a NABE Ábrahámhegyi Csoportjának vezetőjével;

- augusztus 11-25. csoportos fényképkiállítás a Bernáth Aurél Galériában, amelyen összesen 11 helyi és környékbeli fotós mutatta be alkotásait;

- december 6. Mikulás-ünnepség a helybeli gyerekeknek, amely rendezvényt a fürdőegyesület anyagilag támogatott.

Ezen év eseményeihez tartozik még, hogy a Bökhegyen felépült – bár nem a korábban általunk elképzelt tervek szerint – a Vodafon jóvoltából egy gyönyörű kilátó (amely egyben távközlő állomás is). Ezt a létesítményt már átadása előtt nagy örömmel “vették birtokba” mind a helyiek, mind a nyaralók, az üdülők és a turisták. Az egyesület elhatározta, hogy tájékoztató táblákat készít annak mindegyik kilátópontjára, lerajzolva, felsorolva rajtuk a látható nevezetességeket és magassági adatokat.

A közeljövő teendői

Már az előzőekben leírtakból is kiderül, hogy tennivaló akad bőven a jövőben is. Leginkább folyamatosan figyelni kell például a Településfejlesztési Koncepció alapján kidolgozott Rendezési Tervre, hogy megfelel-e a Balaton Törvény előírásainak és a helyi elvárásoknak. Szintén hosszabbtávú terv – illetve a megvalósítás nagyobb időt vesz igénybe – a Csörgey Madártani Emlékhely és a Helytörténeti Kiállítás létrehozása, mivel ennek komoly költségkihatása is van.

2003-ban elkészülnek a kilátóra elhelyezendő tájékoztató táblák. További közterületi szemét-gyűjtők beszerzésére is szükség van. A NABE csoportjával közösen fel kell számolni az illegális szemétlerakókat. Két évente már hagyományosan megrendezzük a csoportos fénykép kiállítást, és reméljük, öt évente megünnepeljük vasúti megállóhelyünk évfordulóit, ébren tartva ezáltal a MÁV illetékeseinek figyelmét az állomás fontosságát illetően.

Régi álmunk a rendelkezésre álló képanyagból létrehozni az Ábrahámhegyi Képeskönyvet nyomdai kiadvány, vagy egyedi album formájában. Ennek előkészítése is nagyobb időt vesz igénybe. Az internetes honlapunkat az említett anyagokkal, információkkal, újdonságokkal folyamatosan bővíteni kívánjuk.

Ez a kézirat jelzi, hogy elérkezett az ideje Az Ábrahámhegyi Fürdőegyesület története c. összeállítás elkészítésének és közrebocsátásának.

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató adatok az egyesületről

Az Egyesület neve: Ábrahámhegyi Fürdőegyesület

Az Egyesület székhelye: 8256 Ábrahámhegy, Badacsonyi út 13.

Az Egyesület alapításának éve: 1994. április 30.

Az Egyesület működési területe: Ábrahámhegy

Adószám: 1891 7530 - 1 - 19

Számlaszám: OTP 11707024-20345451

Levélcím: 1016 Budapest, Piroska u. 7.

Az Egyesület az 1934-ben alapított Ábrahámhegyi Fürdőegyesület hagyományainak újjáélesztésében és megőrzésében a Fürdőegyesület jogutódjának tekinti magát.

Az Egyesület elnökei:

Dr. Pattantyús-Á. Géza, műegyetemi professzor (1934-1946.)

Dr. Nádori László, a Testnevelési Főiskola ny. tanára (1994-1995.)

Dr. Göllesz Viktor, a Gyógypedagógiai Főiskola ny. professzora (1995-1999.)

A jelenlegi (2002.) elnökség tagjai:

Elnök: Dr. Zalatnay Ottó, ny. közgazdász, egyetemi előadó, Budapest

Ügyvezető: Pattantyús-Á. Miklós, villamosmérnök, geofizikus szakértő, Budapest

Tagok:

Dr. Ballagi Farkas, Kórházigazgató főorvos, Kapuvár

Borbély Gyula, elektroműszerész, képviselő, Ábrahámhegy

Dr. Ghimessy László, ny. erdőmérnök, Budapest

Dr. Matskási István, Természettudományi Múzeumi Főigazgató, Budapest

Dr. Medzihradszky Kálmán, vegyész, ny. egyetemi professzor, Budapest

Ellenőrző Bizottság:

Frantal József, vízszerelő szakmunkás, Ábrahámhegy

Tóth Lukács, TVSK gondnok, Ábrahámhegy

Varannai László, szoftverfejlesztő, Budapest

Taglétszám 2002-ben: 132 fő

Tagdíj 2002-ben: 2000 Ft/év (aktív dolgozó)

1000 Ft/év (nyugdíjas)

Költségvetési főösszeg: 1995: 85.075,- Ft

1996: 99.050,- Ft

1997: 170.304,- Ft

1998: 231.736,- Ft

1999: 328.043,- Ft

2000: 424.030,- Ft

2001: 563.448,- Ft

2002: 642.679,- Ft

(Bevételeink 35 %-a a tagdíjból, kb. 60 %-a tagjaink és támogatóink személyi jövedelemadójának 1%-ából tevődik össze.)