Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége

1114 Budapest, Vásárhelyi P. u. 10.

Tel: 06-1-4666196, 06-30-9310 054, E-mail: basa@mail.dbassoc.hu


 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Dr. Kóródi Mária miniszter asszony

részére

 

Budapest

 

 

Tisztelt Miniszter Asszony!

A Balatoni Somogyi Hírlap 2002. július 26. majd augusztus 13. számaiban a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. vezetőinek nyilatkozatai alapján arról tájékoztatta olvasóit, hogy a társaság az új szaktárcának is javasolja a “kéttényezős díjrendszer” bevezetését. Mindkét cikkben azzal igyekeztek támogatókat szerezni, hogy a bevezetés csökkenti az állandó lakosok díját.

Kérjük, szánjon ránk néhány percnyi figyelmet és fontolja meg javaslatainkat, kérésünket.

A T. Minisztérium évente visszatérő feladata a víz- és csatornadíjak hatósági árainak megállapítása, amelynek kapcsán utóbbi években a szolgáltatók részéről rendre javaslatba kerül a kéttényezős díjrendszer bevezetése is.

A téma sok előzménnyel (konferenciák, egyeztető megbeszélések, levelezés) bír, szíves tájékoztatásul, az alábbiakban, tartalmában idézem, legutóbbi, 2001. novemberében írt levelemben megfogalmazottakat. Hivatkozásaink az egy évvel korábbi javaslatra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy a DRV Rt. újabb javaslatát, számításait (még) nem hozta tudomásunkra.

A Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége, a Magyar Tenger partmenti településein üdülővel, ingatlannal rendelkező – nem állandó lakos – tulajdonosokat, családjaikat, helyi egyesületi tagságukon keresztül összefogó (regionális, érdekvédelmi) szövetség. Olyan civil szervezet, amelynek legfontosabb célját a mindent magában foglaló “komfort érzet javítása” fogalomban összegeztük.

A települések ivóvíz és szennyvízcsatorna rendszereinek kiépítésében a területeken nem állandó lakosként érdekeltek is részt vállaltak és vállalnak, annak ellenére, hogy számukra a jelenleg is érvényben lévő szabályok hátrányos megkülönböztetést is tartalmaznak.

A díjakon keresztül hozzájárultak és járulnak a szolgáltató működési költségeihez, a rendszerek fenntartásához, és a Balaton többlet környezetvédelmi költségei viseléséhez is.

Tehát ebben a tekintetben egyenrangú fogyasztók.

A többször előkerült kéttényezős díjrendszer bevezetése ellen, helyesebben az ismert megvalósítási változat elfogadása ellen viszont szót emelünk.

 

 

Alapvető kifogásunk, hogy ellentétben van a szolgáltatással arányos ellenérték elvével, diszkriminatívan megkülönbözteti a fogyasztókat, aránytalanul nagyobb terheket ró a kevesebb vizet használó állandó és nem állandó lakossági rétegre, ösztönöz a nagyobb mértékű vízhasználatra.

A díjfizetési konstrukció számítási alapja ugyanis egy négytagú család átlagos fogyasztásából indul ki, erre azonosítja a fogyasztásarányos és a kéttényezős díjakat (ábrában: “M” fogyasztott mennyiség esetén “E” érték).

A leírtak szembetűnőbbek egy kis sematikus ábrában:

 

Fogyasztásarányos díj

Díj [ Ft ]


R


S

E

T


K L U



O

M P Fogyasztott mennyiség [ m3 ]

 

A fogyasztásarányos és kéttényezős díjképzés összehasonlítása

Az elemzéshez az eltérő vonalakkal közrefogott területeket vizsgálhatjuk.

“K” jelzi a készenléti díj nagyságát. Az ábrában “K”, “L” és “U” természetesen azonos értékeket jelentenek.

A fizetendő díj, fogyasztásarányos díjrendszer esetén egy háromszög, kéttényezős díjrendszer esetén egy négyszög (téglalap) és egy háromszög összegzéséből származó négyszög (trapéz) területével arányosak:

  1. Az egyáltalán nem fogyasztóknak az “OKLM” téglalap területével arányos díjat kellene fizetni. (!)
  2. Az “M” mennyiségnél kevesebbet fogyasztók:

területével arányos díjfizetésre lennének kötelezettek.

 

 

 

 

Nyilvánvaló, és szembetűnő, hogy a nem-fogyasztókat, illetve a kisfogyasztókat terhelő díj nincs arányban az igénybevett szolgáltatás mértékével, annak túlfinanszírozására lennének kötelezettek (miért?).

  1. Ezzel szemben, az “M” mennyiségnél nagyobb fogyasztásnál (legyen ez “P”):

területével arányos díjfizetésre lennének kötelezettek.

Nincs magyarázat arra, hogy az “E” kezdőpontból induló, folyamatos és szaggatott vonallal jelzett hegyesszög szárait bármely, függőleges metszettel (fogyasztás mértéke) háromszögként területszámításra alkalmassá téve – esetünkben “P” fogyasztásnál: “ERS” háromszög területével arányos bevételről mért mond le a szolgáltató.

Más szavakkal miért ad fajlagosan növekvő kedvezményt, nagyfogyasztóknak (vélhetően többségük nyereséges vállalkozás), illetve az ivóvizet nyakló nélkül herdálóknak (amikor a vízcsapból is az folyik, hogy azt óvnunk kell és takarékoskodjunk vele!).

Nem vagyunk a kéttényezős rendszer esküdt ellenzői, de nem vagyunk meggyőzve indokoltságáról sem!

A fogyasztásarányos hatósági díjat mindeddig az összes költség és a fogyasztott mennyiség szolgáltatók által számított hányadosából határozzák meg, amely a készenlét költségeit is tartalmazta, és a DRV Rt. –é a legmagasabb díj az országban.

A szolgáltató javaslatát előbbiekben részletezettek alapján ezért érezzük diszkriminatívnak és alapvetően burkolt díjemelésnek is, hiszen a készenléti díjösszeget nem lehetne “lefogyasztani”.

Véleményünket alátámasztja néhány egyéb tény és hozzáfűzött kérdés is:

Úgy gondoljuk, a DRV Rt. javaslatát, a díjfizetés időbeni eltolódásával, ütemtelenségével indokolja, amit azért nem tekinthetünk reálisnak, mert a fizetést a szolgáltató számlaadása ütemezi.

A szolgáltató valós indokait azért sem ismerhetjük, mert a BFSz –nek, illetve az üdülőtulajdonosoknak nincs képviselője sem az Rt. Igazgatótanácsában, sem Felügyelő Bizottságában.

Meggyőződésünk azonban az is, hogy közösen ki tudnánk alakítani olyan változatot is, amely nem róna indokolatlan és ellenszolgáltatás nélküli többlet-terheket az egyedülállókra, kis családosokra, nyugdíjas nagyszülőkre és a szolgáltatást kisebb mértékben vagy nem állandóan igénybevevőkre, vagy a vízzel csupán takarékoskodókra, akik állandó lakosok ugyanúgy lehetnek, mint üdülőtulajdonosok.

 

Összegezve, kérjük miniszter asszonyt, fogadja el érveinket, véglegesen vesse el a négy felnőtt személyt tartalmazó fogyasztóra kidolgozott, indokolatlan és igazságtalan konstrukciójú kéttényezős díjrendszer bevezetését, utasítsa a DRV vezetését, hogy valós alapon üljön tárgyalóasztalhoz a Balaton-régió érdekvédelmi szervezeteivel.

Megfontolásra javasoljuk a DRV Rt. Balaton régióba tartozó részei esetleg nem nyereségérdekelt részvénytársasági formában történő üzemeltetésének, vagy olyan privatizációs lehetőségeinek megvizsgálását, amellyel az infrastruktúra az egyes helyi önkormányzatok vagy általuk alakított társaság tulajdonába kerülhetne.

Bízunk Miniszter Asszony megértésében és kérésünk, javaslataink elfogadásában.

 

Budapest, 2002. szeptember 27.

 

Tisztelettel.

 

 

Basa István

főigazgató