2000. évi CXII. törvény

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról

A Balaton kiemelt üdülőkörzetében a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében a térség területhasználatának módjáról és szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY CÉLJA ÉS HATÁLYA

1. § A törvény célja a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén az érintett önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása.

2. § (1) A törvény hatálya a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területére terjed ki.

(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések neveit a törvény 1. számú melléklete, a partközeli településekét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TERÜLETRENDEZÉSI TERV ELFOGADÁSA ÉS ALKALMAZÁSA

3. § (1) Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül

a) a térségi szerkezeti tervet,

b) a térségi szabályozás övezeti tervlapjait

elfogadja,

c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot megállapítja.

(2) Az M=1:100 000 méretarányú térségi szerkezeti tervet a törvény 3. számú melléklete, a térségi szabályozás M=1:100 000 méretarányú övezeti tervlapjait a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzatban a Balaton kiemelt üdülőkörzetének területére és a Balaton kiemelt üdülőkörzetének partközeli településeire vonatkozó szabályozási előírások és a védelmi, funkcionális és egyéb övezetek szabályozási előírásai együttesen határozzák meg a területrendezési szabályokat és az építés feltételeinek térségi szabályait.

(2) Az övezeti szabályozási előírások a térségi szabályozás övezeti tervlapjaival együtt alkalmazandók.

(3) Az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni.

III. Fejezet

A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSA

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK

5. § A meglévő erdőterületek beépítésre szánt területté való átminősítése tilos. Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

6. § A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át.

7. § Az üdülőkörzet területén lévő települések beépítésre nem szánt területén, külterületén a még meglévő beépítetlen vízparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban, az egyéb területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény felszíni vízminőség-védelmi övezetre vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni.

8. § (1) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad.

(2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

9. § (1) Az üdülőkörzet területére kívülről - a regionális szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos.

(2) Az üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a Balaton vízgyűjtő területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni.

(3) Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(4) Az üdülőkörzet azon településeiben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a csatornába bekötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 60%-ot és a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, a település beépítésre szánt területe, illetve belterülete az 1998. január elsejei terület nagyságához képest - ha az övezeti szabályozás ezt lehetővé teszi - legfeljebb 10%-kal növelhető, partközelinek nem minősülő településeken 15%-kal növelhető.

(5) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető:

a) 2005. december 31-ig új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesült;

b) 2005. december 31. után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

(6) Az üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

10. § (1) Az üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni.

(2) A település szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban szabályozni kell a tájékoztató táblák, a köztárgyak, hirdető berendezések elhelyezhetőségét.

11. § Ahol új épület építését e törvény nem engedi, a meglévő épületek bővítése e törvény hatálybalépése után - a vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek, legfeljebb 25 m2-rel - egy alkalommal engedélyezhető.

12. § Az üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén - a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építését csak a városok beépítésre szánt területén szabad engedélyezni.

13. § (1) A települések beépítésre nem szánt részén terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.

(2) A települések beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

14. § Bányanyitás csak a rendkívüli értékű, az ország más területén föl nem lelhető ásványi kincs, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai (kő, homok, kavics) lelőhelyének területén - környezeti hatásvizsgálat alapján - engedélyezhető.

15. § Az üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek

a) a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, és

b) nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK

16. § (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete a Balaton jogi partvonalával meghatározott vízfelület rovására nem növelhető. További mederfeltöltések, mederkorrekciók a partvonal-szabályozási terv alapján végezhetők. A partvonal-szabályozási terv elkészítésének (felülvizsgálatának) határideje 2002. december 31.

(2) Az engedély nélküli feltöltések megszüntetésére vonatkozó eljárást az illetékes vízügyi hatóságnak egy éven belül meg kell indítania.

17. § (1) A települések beépítésre szánt területe, belterülete nem növelhető azokban a településekben, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el a 80%-ot.

(2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki.

(3) A települések közigazgatási területén csak korszerű, a Balatonra előírt vízminőségi kategóriának megfelelő vízminőséget biztosító technológiájú szennyvíztisztító-telep létesíthető.

18. § (1) A települések a beépítésre szánt területeinek, belterületeinek növelésekor a növelés területének legkevesebb 10%-án zöldterületet kell létesíteni.

(2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.

19. § (1) A meglévő kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként legfeljebb 4%-os vagy a turizmus fejlesztését szolgáló területként legfeljebb 10%-os beépítettséggel történhet.

(2) A meglévő strandok területe nem csökkenthető és más célra nem vehető igénybe. A strandok területének legfeljebb 8%-a építhető be, és a strandterület legkevesebb 65%-át növényzettel fedetten kell kialakítani - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - és fenntartani.

20. § (1) Az üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án 5-30 méter széles közhasználatú parti sétány alakítandó ki, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.

(2) A part menti 30 méteres területsávon belül, a vízparti rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, közterület nem idegeníthető el, nem minősíthető át, új épület nem építhető, és meglévő épület nem bővíthető, kivéve a strandok higiénés és a kikötők használatához nélkülözhetetlenül szükséges épületeket.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előírások érvényesítése következtében fellépő kártalanítási igény nem érvényesíthető a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési terv és helyi építési szabályzat elfogadásáig, de legfeljebb három évig.

(4) A part menti 30 méteres területsávra vonatkozóan a települési önkormányzatokat elővásárlási jog illeti meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(6) A parti sétány kialakítására alkalmas területeket a települések szabályozási tervében zöldterületi területfelhasználási egységbe kell sorolni.

21. § A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet.

22. § (1) A települések közigazgatási területének a tó felől látható részén mindenfajta bányászati tevékenység tilos.

(2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők.

(3) A települések közigazgatási területén lévő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítésére, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolására - a partközeli városokban a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszerre alapozott - hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.

VÉDELMI ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI

Természetvédelmi övezet

23. § (1) A védett természeti területek alövezetén (V-1):

a) a Nemzeti Park bemutató övezete kivételével - a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) a szántó művelési ágú területek nem építhetők be;

c) a kertgazdasági területek alövezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be;

d) új bányanyitás nem engedélyezhető;

e) természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető;

f) új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők;

g) a beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével - tilos;

h) egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el;

i) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés f)-h) pontjaiban foglalt rendelkezések alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

24. § A védelemre javasolt területek alövezetén (V-2) a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

25. § Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók;

c) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

Táj- és településkép-védelmi övezet

26. § (1) A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetén (T-1):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;

e) új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

27. § A településkép-védelmi területek alövezetén (T-2):

a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát;

b) új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

28. § A kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek alövezetén (T-3):

a) a település szabályozási tervében a kiemelt jelentőségű épített környezeti értékek és régészeti területek tágabb környezetére védőövezetet kell kijelölni;

b) a védőövezetben környezeti érték, illetve a régészeti terület történeti jellegét, a bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények elhelyezésének szabályait - a kulturális javak védelméről, illetve a műemlékvédelemről szóló törvényekkel, valamint a védettségi határozatban lévő korlátozásokkal összhangban - kell meghatározni;

c) a terület funkcionális működését, illetve a bemutathatóságot biztosító új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel építhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés magát a védendő értéket veszélyeztetné, károsítaná.

Tájrehabilitációs övezet

29. § A komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezetén (R-1):

a) az emberi tájhasználat során jelentős mértékben átalakított, sérült területek, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítást kell megvalósítani;

b) az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokkal összhangban a településrendezési terv szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

30. § Az ökológiai rehabilitációra javasolt területek alövezetén (R-2):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) építési tevékenység nem folytatható;

c) a tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani;

d) a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján a helyi szabályozási tervben kell meghatározni.

Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete

31. § A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetén (SZ-1):

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható;

b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

32. § A felszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetén (SZ-2) környezetkímélő erdő- és mezőgazdasági termelés folytatható.

33. § A felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek alövezetén (SZ-3) az üdülőkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények - pl. szennyvíztisztító, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás stb. - elhelyezésére a településrendezési, illetve a megyei területrendezési tervekben jelölendő ki terület.

Felszínmozgásra érzékeny területek övezete

34. § A felszínmozgásra érzékeny területek alövezetén (P-1):

a) az alövezetbe besorolt területek határait a településrendezési tervek szabályozási tervében fel kell tüntetni;

b) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

c) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló létesítményeket a településrendezési tervekben tervezni kell.

35. § Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2):

a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;

b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben, illetve a borvidékekre készítendő rekonstrukciós tervekben kell meghatározni.

36. § A földrengés szempontjából potenciálisan veszélyeztetett területek alövezetébe (P-3) besorolt területek határait a településrendezési tervek szabályozási tervében fel kell tüntetni.

Felszíni vízminőség-védelmi övezet

37. § A vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1):

a) a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki;

c) épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető;

d) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető;

e) a már meglévő, feltöltött zagyterek területét a településrendezési tervekben zöldterület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

38. § A tómeder alövezetén (D-1):

a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető;

b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet;

c) a parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítmények kivételével a tómederbe állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető;

d) a parti élővilág védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, úszóponton jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgyak (pl. csónakkikötő, strandlétesítmények) helyezhetők el;

e) a tómeder nádasaiban, valamint a védett természeti területeken lévő nádasok területén tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (pl. kotrás, feltöltés, építés, vízi állás, csónakút, horgászhely létesítése), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti, kivéve az engedéllyel létesített közhasználatú csónakkikötők esetén és a meglévő közhasználatú strandok előtt, ahol fövényes strandszakasz kialakítása érdekében a IV. és V. osztályú nádasokban, legfeljebb 30 m széles bejáró az illetékes természet- és a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulására alapozott vízügyi hatósági engedéllyel létesíthető;

f) azok a vízi járművek, amelyek nem rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolhatók.

FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI

Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete

39. § A közlekedési létesítmények és védősávjai alövezetén (I-1):

a) a meglévő M7 gyorsforgalmi út nyomvonalán a kialakult építési területet fenn kell tartani, a bővítést ezen belül kell megvalósítani;

b) a tervezett gyorsforgalmi utak (M7 folytatása Balatonföldvár és Kőröshegy térségében terepszint közelében vagy az alatt kialakított nyomvonallal, továbbá az M8, M65, M76) területét az érintett települések közigazgatási területén kell biztosítani, ennek érdekében a terveket pontosítani kell, amelynek során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani;

c) a meglévő, korrekciókkal megmaradó főutak (67., 68., 71. és 75. sz. főút) megtartandó szakaszainak nyomvonalai és meglévő építési telkei megtartandók, a korrekciós szakaszokat a szakági és településrendezési tervek alapján kell figyelembe venni;

d) a Veszprém-Tapolca-84. sz. főút-71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő 77. sz. főút) a 7701., a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő utak nyomvonalának fejlesztésével, paraméterek javításával, a településeket elkerülő szakaszok megvalósításával kell kialakítani;

e) a 77. sz. főút megvalósításával egyidejűleg a 77. és 71. sz. főutakat összekötő utakat is meg kell építeni;

f) a meglévő és megmaradó térségi jelentőségű mellékutak (Veszprém-Balatonalmádi, Zalacsány-Galambok, Balatonszentgyörgy-Szőcsénypuszta-Zalakomár, Szőcsénypuszta-Marcali, Fonyód/Balatonboglár-Lengyeltóti-Kaposvár, Szántód-Kaposvár, Lepsény-Berhida) nyomvonala megtartandó;

g) térségi jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a következő irányokban:

ga) 77. sz. főút-Hidegkút-Balatonszőlős-Aszófő/Balatonfüred,

gb) Nagyvázsony-Zánka,

gc) Diszel-Badacsonytomaj,

gd) Marcali-Somogyvár-Gamás-Nagykónyi,

ge) Lengyeltóti-Somogymeggyes-Tab-65. sz. főút;

h) az E69 jelű Budapest-Murakeresztúr-országhatár nemzetközi vasúti törzshálózati fővonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni;

i) a Balatonakarattya-Balatonfűzfő közötti vasútvonal feltételes nyomvonalának biztosításához, a Székesfehérvár-Celldömölk hazai törzshálózati fővonalból kiágazó vasútvonal területigényét - szakági tervek alapján - a Szabadbattyán-Tapolca hazai törzshálózati fővonal balatonkenesei szakaszán a csúszásveszély megszüntetéséig biztosítani kell;

j) a vasútállomások, megállóhelyek eredeti - a századfordulós indóházak jellegét őrző - építészeti karakterét meg kell őrizni;

k) a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízparti rehabilitációs szabályozási terv alapján, a természetes növényzet megtartásának figyelembevételével lehetséges;

l) a meglévő négy repülőtér

la) Sármelléken nyilvános, kereskedelmi repülőtérként (ahol nemzetközi forgalom is lehetséges),

lb) Siófok-Kilitin nyilvános, kereskedelmi repülőtérként (ahol nemzetközi forgalom is lehetséges),

lc) Szentkirályszabadján nyilvános, közös katonai és polgári hasznosítású repülőtérként,

ld) Tapolcán nyilvános, nem kereskedelmi (a tulajdonos, illetve az üzemeltető kezdeményezésére kereskedelmi repülőtérré nyilvánítható) repülőtérként

megtartandó és fejlesztendő;

m) a meglévő és pontosított nyomvonallal rendelkező gyorsforgalmi és főforgalmi utak külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 100-100 m-es védősávot;

n) a meglévő és pontosan megtervezett nyomvonallal rendelkező valamennyi mellékút külterületi szakasza mentén a tengelytől számított 50-50 m-es védősávot

kell figyelembe venni;

o) a vasútvonalak mentén 50-50 méteres, valamint a vasútállomások mellett a szélső vágányoktól számított 50 méteres védősávot kell figyelembe venni, kivéve ahol a településrendezési tervekben ettől eltérő szabályozás szerepel.

40. § A közműhálózatok és védősávjai alövezetén (I-2):

a) a közművezetékeket és a közműlétesítményeket közterületen vagy közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető;

b) a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények helyét közterületként kell kiszabályozni, ha közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor a szolgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani;

c) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletnek az érintett területre vonatkozó előírásai a helyi építési szabályzatba továbbvezetendők;

d) a szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni;

e) a 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvízcsatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető;

f) a termikus energiaigények kielégítése, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban csak vezetékes energiahordozó (villamos energia, földgáz), vagy a környezet károsodását nem okozó megújuló energiaforrások igénybevételével engedélyezhető;

g) a közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények és járulékos létesítményeik elhelyezésénél a tájképi megjelenítést és az esztétikai követelményeket figyelembe kell venni.

41. § A térségi hulladékkezelő elhelyezésére alkalmas területek alövezetén (H-1):

a) új hulladékkezelő telep beépítésre szánt terület szélétől legalább 1000 méter távolságra helyezhető el;

b) a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő térségi hulladéklerakók, hulladékkezelő telepek létesítésére és üzemeltetésére a megyei területrendezési tervekkel és a települések településrendezési terveivel összhangban hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni.

 

Települési övezet

42. § A települési területek alövezetén (U-1):

a) a településrendezési tervek történeti, építészeti, településszerkezeti adottságaival, valamint a felszíni vízrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni;

b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki;

c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni;

d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

43. § A gazdasági területek alövezetén (X-1):

a) a település beépítésre szánt területétől elkülönülő alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható;

b) az új telephelyek területének 40%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

44. § Ipari park jellegű üzemi területek alövezetén (X-2):

a) a település beépítésre szánt területéhez kapcsolódó alövezetben a környezetet nem károsító tevékenység folytatható;

b) a környezetét szennyező vagy károsító meglévő létesítmény működésével kapcsolatban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 74. §-a szerint kell eljárni;

c) az új telephelyek területének 30%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

Termelési övezet

45. § Az árutermelési mezőgazdasági területek alövezetén (M-1):

a) az alövezet területéből a településrendezési tervek készítése során - ha az övezeti szabályozások összessége lehetővé teszi - beépítésre szánt terület kijelölhető;

b) szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

c) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;

d) a szőlőműveléssel hasznosított területen - az e) pontban foglaltak kivételével - 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;

e) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni;

f) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg;

g) a telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80%-án meghatározó;

h) állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

46. § A kertgazdasági területek alövezetén (M-2):

a) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg;

b) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott településrendezési terv és helyi építési szabályzat alapján sem lehet építeni;

c) gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni;

d) az építhető épületek építménymagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert;

e) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;

f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;

g) a települések közigazgatási területéből a kertgazdasági területek alövezetébe sorolt terület legfeljebb 20%-án - ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott - a településrendezési tervekben kijelölt területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető;

h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

47. § A meglévő erdőterületek alövezetén (E-1):

a) az üdülőkörzetben lévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés;

b) a védett erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni;

c) az erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

d) a védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető;

e) a szigorúan védett erdőterületek kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;

f) az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

48. § Az erdősítésre javasolt terület alövezetén (E-2):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető;

b) az erdő művelési ág létrejöttéig az alövezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;

c) az alövezetbe természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

49. § A működő bányák alövezetén (B-1):

a) az ország szempontjából kiemelten fontos nyersanyagokat (pl. kvarchomok, bazalt) kitermelő, illetve a helyi építés anyagait biztosító működő bányák területére tájrendezési (rekultivációs) terv készítendő;

b) az a) pontban meghatározott tájrendezési tervben a bányaművelés, illetve a rekultiváció, a jövőbeni hasznosítás egyedi feladatait kell rögzíteni, amelyeket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni.

Minőségi fejlesztést szolgáló övezet

50. § A turisztikai fejlesztési területek alövezetén (Ü-1):

a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 8%-os beépíthetőséggel;

b) az építendő épületeket a rendeltetés és a szűkebb környék építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni;

c) épület elhelyezésére, meglévő épület bővítésére csak a szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése esetén adható ki építési engedély;

d) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

51. § A szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek alövezetén (C-1):

a) a szőlőkataszter szerinti I. osztályú területek - a települési övezeti szabályozás által belterületbe vonható területek kivételével - beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki, illetve nem vonhatók belterületbe;

b) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 alövezetekhez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet;

c) a terület szőlőműveléssel hasznosítandó;

d) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható;

e) szőlő más művelési ágba - a terület pihentetése, illetve egyéb célból - csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélyével sorolható;

f) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.

52. § A szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek alövezetén (C-2):

a) a szőlőkataszter szerinti II. osztályú területek csak az illetékes Borvidéki Hegyközségi Tanács, annak hiányában a település jegyzőjének beleegyezésével jelölhetők ki beépítésre szánt területté, illetve vonhatók belterületbe;

b) építeni csak legalább a 75%-ban szőlő-, illetve gyümölcsműveléssel hasznosított telken lehet;

c) a terület szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel hasznosítandó;

d) a területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága megváltoztatásához az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének engedélye szükséges;

e) a művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegyközségnek, ahol a hegyközség nem alakult meg, a település jegyzőjének nyilatkozatával kell igazolni.

EGYÉB ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI

Térségi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete

53. § A honvédségi területek alövezetén (K-1), több település közigazgatási területére kiterjedő honvédségi terület esetén, a megye területrendezési tervében kell az ingatlan használatát, illetve a védőövezetben folytatható tevékenységeket szabályozni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell:

a) a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekre,

b) a jogerős államigazgatási határozattal le nem zárult ügyekre, kivéve azokat az eseteket, amikor a bíróság a törvény hatálybalépése előtt hozott határozattal lezárult államigazgatási ügyben új eljárás lefolytatását rendeli el (ezekben az esetekben az új eljárás alapjául szolgáló államigazgatási határozat meghozatalának időpontjában hatályos jogszabályok alkalmazandók),

c) a településrendezési tervek, helyi építési szabályzatok készítése és jóváhagyása során.

55. § A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély alapján megkezdett kivitelezést a törvény hatálybalépését követő 5 éven belül be kell fejezni. Amennyiben az építmény nincs rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban (a használatbavételi engedély nem adható ki), úgy a külön jogszabályban meghatározottak szerint az építésügyi hatósági engedélyt ismételten meg kell kérni. Erre az eljárásra e törvény előírásai az érvényesek.

56. § Ahol e törvény a környezet, a természet, az erdők, a termőföld, az épített környezet, a kulturális javak védelmére és a műemlékvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

57. § A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

58. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeket szabályozza.

(2) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy

a) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket lehatárolja;

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a településrendezési tervek felülvizsgálatához szükséges tanulmányterveket elkészíttesse, és rendeletben adja ki.

c)

d)

59. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzetének parti településein e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően és a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő tanulmánytervekkel összhangban - e törvény hatálybalépését követő három éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő települések e törvény hatálybalépésekor érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül - felül kell vizsgálni és módosítani kell.

(3) A Balaton kiemelt üdülőkörzetének területén lévő, településrendezési tervvel nem rendelkező települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait - e törvény hatálybalépését követő 5 éven belül - kell elkészíteni.

60. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Balatoni Üdülőkörzet Regionális Rendezési Tervét jóváhagyó 1005/1985. (II. 21.) MT határozat,

b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény és az azt módosító 1999. évi LXVII. törvény, valamint

c) a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzetének lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete

hatályát veszti.

(2)