Jegyzőkönyv

a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének

1999. szeptember hó 9. napján megtartott

titkári értekezletéről

 

Az értekezlet időpontja: 1999. szeptember 09., d.u. 17 óra

Az értekezlet helyszíne: Budapest, V., Szemere utca 17.

Az értekezlet napirendje: 1./ Nyárvégi tájékoztató

2./ Szervezeti kérdések

3./ “Fürdőegyesületek a Balatonért” konferencia

4./ Tisztújító közgyűlés

5./ Egyebek

Jelen vannak: Dr. Dobozy Dániel, a BFSz elnöke

Basa István, a BFSz főtitkára

Gérusz Miklós, a BFSz elnökhelyettese

Katus Lajos, a BFSz elnökhelyettes

Stráner György (Alsóőrs)

Kacskovics Lajos (Káptalanfüred)

Vénusz Gyula (Balatonfő-Gáspártelep)

Kiss Tamásné (Balatonakarattya)

Pankotai Csaba (Balatonföldvár)

Szendrődi József (Balatonszárszó)

Dr. Dobozy Dániel: köszönti a megjelenteket és megállapítja, hogy az ülés a BFSz alapszabálya szerint határozatképes.

Előadja, hogy a BFsz elnöksége több mulasztást elkövetett az elmúlt esztendőben, így többek között elmaradt az évi rendes közgyűlés, ill. nem került sor nyár elején a már akkor tervezett konferenciára.

Ennek oka azonban részben objektív és tájékoztatja arról is a titkári értekezletet, hogy Basa Istvánt főtitkárt 1998 karácsonya előtt autóbaleset érte, amely miatt sok tervezett program és rendezvény elmaradt.

Előadja továbbá, hogy a kormányváltás óta sincsenek kedvező tapasztalatai a civil szervezetek és a kormány kapcsolataiban, amelynek oka részben az, hogy a jelenlegi kormányzat új koncepciót dolgozott ki a civil szervezetekkel kapcsolatban, amelynek lényege az, hogy nem szervezeteket, hanem projekteket kíván pályázat útján támogatni a kormányzat. Ennek többek között az is oka, hogy a kormányzat érezhető megítélése szerint több olyan, a korábbi rendszerben ismertebb és politikailag még a szocializmushoz kötődő személyiség a civil szervezetbe húzódott vissza.

Tájékoztatja a titkári értekezletet arról is, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanács élére történt megválasztását követően köszöntő levelet írt Bóka István alsóőrsi polgármesternek, azonban választ a mai napig nem kapott az elnöktől.

Véleménye szerint nem lehet túlságosan sokat elvárni a kormányzattól, sokkal több eredmény várható a hatásos és a jobb megismerést szolgáló tevékenységtől. Ez egyébként valamennyi szervezetre egyaránt vonatkozik.

Egyébként is az a véleménye, hogy az igazi küzdelmet helyben, a helyi önkormányzatokkal kell megvívni, hiszen az üdülőtulajdonosokat érintő kérdések alapvetően ott dőlnek el. Azt azonban nem lehet hagyni, – és ez a törekvés megfigyelhető – hogy háttérbe szorítsák a civil szervezeteket.

Véleménye szerint az egyik megoldás a harcos tevékenység, amikor nem személyes kapcsolaton, hanem intézményes úton történik a helyi közélet szerveződése. Személy szerint ennek a híve és ez ügyben meg kell harcolni, vagyis mindenkinek meg kell vívni a harcát.

Előadja, hogy komoly előzetes tanulmányozást folytatott a helyi választásokon való részvétel kérdésében és úgy látja, hogy van lehetőség arra, hogy az ideiglenes tartózkodási hely idevonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával az egyesület tagjai is részt vegyenek a helyi képviselőtestület és a polgármester megválasztásában.

Ezt követően kéri az egyes szervezetek vezetőit, hogy ismertessék a titkári értekezlettel a tapasztalataikat.

Gérusz Miklós: véleménye az, hogy az aligai konfliktusban (Club Aliga) ártott a BFSz elnökének (Dr. Dobozy Dániel) fellépése, mivel az általa képviselt felfogás ellenállásba ütközik az önkormányzatnál.

Tudomása szerint Veres Lászlóné elnökasszony újabb lépést kíván megtenni a Club Aliga ügyében. Amennyire ismeri a helyzetet, az önkormányzat is elfogadott egy határozatot, amelyet a Veresné által vezetett fürdőegyesület támogat.

Nem vitás, hogy jelenleg igyekszem alkalmazkodni a meghatározó tényezőkhöz, mivel úgy érzem, nincs más lehetőség arra, hogy a vízparti egyesület érdekét megvédjem.

Katus Lajos: Tájékoztatja a titkári értekezletet a balatonlellei helyzetről. Elmondja, hogy kiváló személyes kapcsolatban áll a lellei önkormányzat vezetőkkel és ennek számos jele is van; így delegált tagja az egyik fontos bizottságnak és a helyi újság szerkesztőbizottságának is tagja.

Ettől függetlenül nem áll baráti kapcsolatban egyik önkormányzati vezetővel sem és személyes véleménye az, hogy a csendesebb diplomáciával több eredmény érhető el.

 

 

Egyébként úgy látja, hogy a jelenlegi kormányzat is támogatni kívánja a civil szervezeteket. Ennek igazolására megemlíti, hogy számos olyan konferencián és rendezvényen vett részt, amelyet a kormányzat, vagy a kormányközeli megyei, ill. regionális szervezetek hoztak tető alá.

Pankotai Csaba: előadja, hogy Balatonföldváron jó a kapcsolat a fürdőegyesület és önkormányzat között, bár a következő évre emelni kívánja az adót az önkormányzat. Ezzel kapcsolatban már felvették a kapcsolatot Berkes László polgármesterrel, akivel egyeztetni kívánnak ebben az ügyben. Kérdésük az, hogy milyen célra kíván helyi adót emelni az önkormányzat.

Jelentősnek nevezi a tervezett adóemelést, hiszen annak mértéke az előzetes hírek szerint el fogja érni az 50 %-ot.

Tájékoztatja még a titkári értekezletet, hogy csökkent az egyesület taglétszáma, mivel ők csak azokat tekintik tagnak, akik rendszeresen befizetik a tagdíjat.

Dr. Dobozy Dániel: megjegyzi, hogy az 1997-1998-as megyei főügyészségi vizsgálat során az alapszabálynak többek között azt a rendelkezését is kifogásolta az ügyészség, amely a tagok tagdíj nem fizetése esetén lehetővé tette a kizárást az egyesületből.

Szendrődi József: bemutatkozik, amely szerint ő a balatonszárszói elnökhelyettes. Tisztelettel köszönti a titkári értekezletet, ahol első ízben jelent meg.

Előadja, hogy a szárszói egyesületnél is volt ügyészségi vizsgálat és lényegében ott is mindent rendben talált.

A maga részről maximálisan támogatja a Dobozy-féle koncepciót, amely intézményes formák kialakítására törekszik a személyes, perszonális kapcsolat helyett. Neki is az a véleménye, hogy hosszabb távon csak az intézményes formák tudják biztosítani a civil szervezetek társas együttélését a helyi hatalommal, a közélet részvevőivel.

Támogatja továbbá a helyi választások kérdésében az elnök által kifejtett koncepciót is. Minél nagyobb számban gyakorolják a jogosultságot az üdülők, annál jobban hatni tudnak a helyi közéletre, politikára. Valószínűleg már a fenyegetettség érzése is változást hoz az önkormányzatok magatartásában.

Az egyesülettel kapcsolatban kifejti, hogy a legutóbbi közgyűlésen a tagság a jelenlegi vezetést bizalmáról biztosította.

Stráner György: előadja, hogy Alsóőrsön korántsem rózsás a helyzet, annak ellenére sem, hogy az alsóőrsi polgármester, Bóka István lett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke.

 

 

A BFT elnökévé történt megválasztása után felkeresték a polgármestert, aki barátságos volt, azonban azóta sem változott semmi, vagyis a helyi egyesület továbbra is nehéz körülmények között dolgozik.

Nincs igazán lehetőség arra, hogy beleszóljanak a közéletbe és nem is igen veszik tudomásul az egyesület kéréseit. maga sem érzi, hogy a jelenlegi kormányzat támogatná a civil szervezeteket.

Vénusz Gyula: Bemutatkozik és tájékoztatja a jelenlevőket, hogy ő a Balatonfő-Gáspártelepi fürdőegyesület elnöke.

Röviden ismerteti az egyesületet, ill. a településrész történetét. Utal arra, hogy hol Fejér megyéhez, hol Veszprém megyéhez tartoztak, jelenleg az utóbbi területén van a település, amelyet a Fejér megyeiek nagyon sajnálnak, mivel így nincs Balaton-partjuk.

Vázolja azt a problémát, amely abból adódik, hogy Balatonkenesén, ill. a hozzá tartozó településeken, lényegében beleértve Balatonvilágost és részben Aligát is, számos egyesület tevékenykedik.

Kacskovics Lajos: tájékoztatja a titkári értekezletet, hogy meglehetősen nehéz a helyzet Káptalanfüreden. Balatonalmádihoz tartoznak, azonban meglehetősen távol vannak a tényleges községtől, így kiesnek a helyi közéletből.

Véleménye az, hogy arra sincs lehetőség – bármennyire is elkülönült településrész az üdülőterület - hogy részönkormányzatot alakítson, mivel nincsenek meg a jogszabályi feltételek ehhez.

Lassan már tíz éve vezeti a helyi egyesületet, azonban úgy gondolja, hogy a legközelebbi tisztújításon abba kívánja hagyni ezt a tevékenységet.

Előadja, hogy annak ellenére sem tudnak előre lépni., hogy Almádi jegyzője a volt Veszprém megyei köztársasági megbízott Dr. Hegedűs Tamás.

Kiss Tamásné: A Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesületének vezetője. Kuti Csabával kiváló volt ez együttműködése, azonban amióta Kuti Csaba az MDF színeiben a Veszprém megyei Közgyűlés elnöke, nincs olyan jó kapcsolat a keneseiek és az egyesület között.

Előadja, hogy komoly ellentét van Kenese és Akarattya között és ez kihat a civil szervezetek tevékenységére és az egymás közötti viszonyára is.

Az önkormányzat – elsősorban Kuti Csaba polgármestersége alatt – betartotta az együttműködési szerződést, azonban mostanság vagy igen, vagy nem a felállás. Áprilistól van új polgármestere a községnek Kürti Lajos személyében (MSzP).

A pályázati rendszer náluk már régebben meghonosodott és az egyik tisztségviselőjük, Kara Koppány a pénzügyi bizottságban szavazati joggal részt vevő delegált tag.

A pályázatokon többnyire sikerrel vesznek részt. Azon túl, hogy kapnak községi (önkormányzati) támogatást, több alkalommal is részesültek pályázati pénzekből, alkalmanként 90-100.000.- Ft összeggel.

Az egyesület a tagdíjbevételekből, a községi támogatásból és a pályázati pénzekből összesen mintegy 400-500 ezer forintból gazdálkodik évente.

Jelentős tevékenységet végeznek a községben, sok a kulturális rendezvény és hagyományosan az egyesület rendezi meg a Nagyboldogasszonyi búcsút is, amely már hagyománnyá vált az utóbbi években településen.

Van azonban olyan helyi egyesület is, pl. a Szállásadók Egyesülete, akikkel nincs jó kapcsolatuk. Egyébként is nagy az ellentét politikai értelemben a képviselőtestületen belül.

Még vannak önkormányzati kérések az egyesület felé, azonban sokszor kilátástalannak tűnik a közéleti részvétel és küzdelem. Lassan két éve az elnöke a szervezetnek, de úgy érzi: sok a munka, kevés az eredmény.

Basa István: összegző véleménye az, hogy jelen kell lenni az önkormányzatoknál, elsősorban részt kell venni a testületi üléseken még akkor is, ha sok esetben lefutott dolgokról van szó, amely esetben mát nincs igazán lehetőség alakítani a dolgokat.

Kifejezetten jelzi az egyesületi vezetőknek és utal arra, hogy az érdekvédelmi tevékenység általában nem sikertörténet.

Utal a vitában elhangzottakra, hogy az érdekérvényesítést illetően többféle felfogás van. A Katus Lajos-féle megoldás is járható út. Lassú víz partot mos!

Részben a hely szelleme és egy vezető karaktere határozza meg az önkormányzat területén folyó küzdelmet, ill. a választott utat.

Végezetül: kéri a titkári értekezletet, hogy adminisztratív ügyekben is foglaljon állást, így:

1./ konferencia

2./ közgyűlés

3./ tisztújítás.

A titkári értekezlet nagy többséggel, nyílt szavazással elvetette azt a korábbi javaslatot, amely szerint a konferencia időpontja 1999. szeptember 18-án legyen.

 

Felkérték a főtitkárt, hogy az új időpontról egyeztessen a balatonföldvári vezetőkkel. Egyúttal javasolták, hogy az új időpont 1999. október 16. napja (szombat) legyen.

Basa István: javasolja, hogy a konferencia témái közé kerüljön fel a Balaton-régió, mint térségi régió kérdése, a DRV és a vízdíj kérdése, szemétszállítás ügye, a Balatonért-díj átadása.

Utal arra, hogy 2000-ben méltó ügy lenne egy BFSz monográfia, vagy kötet kiadása, ez azonban elsősorban pénz kérdése.

Vállalja, hogy a konferencia ügyében felveszi a kapcsolatot a balatonföldvári polgármesteri hivatallal.

Ezt követően Dr. Dobozy Dániel elnök megköszöni a titkári értekezlet részvevőinek a közreműködést, majd berekeszti az ülést 17,15 órakor.

 

 

kmft.

 

 

A jegyzőkönyvet vezette

és lejegyezte:

Dr. Dobozy Dániel,

BFSz elnök