A Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének állásfoglalása az 1996-os pénzügyi évre vonatkozó helyi adózással kapcsolatos egyes kérdésekről

 

 

A helyi adók bevezetésére elöszőr 1991-ben került sor abból a megfontolásból, hogy az akkor megalakuló tényleges önkormányzatok számára is lehetővé tegye a kormányzat a települési feladatok ellátására a szükséges pénzeszközök előteremtését.

Az önkormányzatok - különösen az elő időszakban - nem nagyon, vagy csak visszafogottan éltek az helyi adóztatás jogával, amelynek indoka minden bizonnyal az egyes képviselők személyes ambíciója is volt, amellyel el kívánták kerülni egy esetleges népszerűtlen intézkedés reájuk visszaható negatív hatását.

Különösen hátrányosan érintette a helyi adók bevezetése azokat a területeket, amelyek elkülönült üdülőterülettel is rendelkeztek, mivel itt - a már hivatkozott szempontokra figyelve - fokozottan jelentkezett az a törekvés, hogy a törzslakosságot, a potenciális választópolgárt nem, de a nem itt voksoló üdülőtulajdonost igenis meg kell adóztatni.

Ez vezetett azután ahhoz, hogy szinte valamennyi balatonparti területen, de máshol is, ahol üdülőterület van, lényegesen különbözött az adó mértéke az állandó és az üdülőlakosság között, csupán erre figyelemmel.

Különösen ilyen irányban látszik változni a helyzet az 1996-os adókivetés időpontjában, amelyre minden bizonnyal kihat az a körülmény, hogy az egyes önkormányzati képviselők megítélése szerint a Bokros-csomag annyit kivett a polgárok zsebéből, hogy ez a teher további adónövekedéssel nem növelhető.

Az a tény, hogy a Bokros-csomag hatása valamennyi magyar állampolgár és így az adóalanyok - beleértve a nem törzslakosságot is - számára egyforma terhet jelent, az önkormányzati képviselők számára nem bírt fontossággal és azt az idei adókivetésnél nem is vette figyelembe a testületek nagyobbik része.

A Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetségének az az álláspontja, hogy ez a gyakorlat alkotmányellenes, törvénytelen és erkölcstelen. A helyi adókról szóló 1995. évi XCVIII. tv. 10. §-a eltörli mindazokat a kedvezményeket, amelyek eddig a törvénybe beépítve alapot jelentettek a túlzott kedvezmények megadására, különösen az építményadó esetében. A törvény indokolása is, de a mértéktartó közfelfogás is és az erkölcsi megfontolások is a vagyonarányos közteherviselés következetesebb érvényesítését indokolják, míg maga a jogszabály törekszik az építményadó szélesebb körben, tehát a törzslakosságot is érintően az alkalmazást kiterjeszteni.

 

 

A fentiekre tekintettel a Balatonparti Fürdőegyesület Szövetségének véleménye az, hogy el kell kerülni azt a korábbi gyakorlatot, amely a pénzügyileg és politikailag egyaránt tarthatatlan helyzetet teremtett a helyi adózási gyakorlatban. Mind a Szövetség, mind pedig az egyes fürdő- és üdülőegyesületek joggal tiltakoznak ez ellen, egyúttal kérik a helyi képviselőket, hogy jobban törekedjenek a méltányosság, egyenlő közteherviselés és a jogi szabályozás együttes szellemének jobb betartására. Ebben a körben megítélésünk szerint másodlagos szempont lehet csupán a politikai népszerűség fenntartása a törzslakosság részére nyújtott, ma már nem egészen jogszerű kedvezmények fenntartásával, további biztosításával.

 

 

Budapest, 1996. január 23.

 

 

Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége

Dr. Dobozy Dániel,

Elnök